Napi Hírek, 1938. július/2

1938-07-25 [0422]

Ba 0 HO Róma, július 25. /Magyar Távirati Iroda/ A Kegime Fascista Pozsonyba küldött különtudósitója beszélgetést folytatott Sidor tót autonomista képviselővel. Sidor képviselő ki jelentette, hogy a tót párt főleg három változást sürget: az. alkotmány m^ositását, a nyelvtörvény megváltoztatását és a tartományi képviselet reformját. Ami az első pontot illeti,a tótok olyan tartománygyülést .kivannak, amelynek a t$t honpolgárok irányában törvényhozói jogai is vannak és amelyet a központi parlamentben egy kúria képvisel. A szlovákok azt is kiváQják,hogy saját területükönsaguk ellenőrizzék a hadsereget, a rendőrséget és a Diróságokat. Sidor képviselő ezután azt fejtegette, hogy a csehek túlzott arányban vesznek részt a tisztviselői karban és minden jobb állást csehekkel töltenek be. A szlovenszkói ipart , amely már amúgy is sokat szenvedett a Csehországgal való egyesülés miatt, szintén csehek szállták meg. Kulturális tekintetben a csenek szintén veszélyt jelentenek a tótok számára, mert mig a tót kultúra érintetlenül fennmaradt, a csehek kultúra* iát a nemetekkel való érintkezés megváltoztatta. Ami pedig a magyar befolyást illeti, legkevésbbé sem a csehek lesznek azok, akik ezt kiegyensúlyozzák. A szlovák képviselő közölte továbbá, hogy a tótok tartományi Flngk megválasztását követelik, aki nem a prágai kormánvnak, hanem a szlovenszkói tartománjQgyüllsnek lenne felelős. Sidor kijelentette, hogy a nemzetiségi statútumot még nem ismeri teljesen, de a tótság minden körülmények között a végsőkig folytatja a harcot és a párt még arra is el van tökélre , hogy szükség esetén visszavonja képviselőit a prágai parlamentből. A tót autonomista párt erélyesen állást foglal a kommunizmus ellen és a Mosztkva-prága-Paris-tengely felszámolását követeli. Ehelyett „ olyan rendszerre van szükség, amely megteremti az egyensúly és az együttműködés lehetőségét az egyes közép európai államok lOjzöt t. Ba 0 Ho Róma, július 25. Az Awenire, az olasz katolikusok egyik legnagyobb lapja, érdekes párisi tudósitást közöl a francia állam és a katolikus egyház viszonyában bekövetkezett változásról. A lap szerint a tényeknek egész sorozata azt mutatja, hogy a fpacia állam és az egyház külső viszonyában jelentős változás következett be. A legfontosabb tény Lebrun elnöknek a reimsi székesegyház ünn'Tőségem való részvétele volt, de figyelemreméltó az az üdvözlés, amelyet Machandeau miniszter, a radikálispart egyik vezető tagja a pápai legátushoz intéz'tt és különösen az a beszéd, amelyet Chautemps helyettV-s miniszterelnök, az eddig kimondottan antiklerikális radikálispárt egyik vezetője, július 14-én Elzászban mondott. A tudósitó szerint kétségtelen, hogy a hivatalos Fran/ciaországnak az egyházzal szemben tanusitott magatartásában bekövetkezett változást bej- és külpolitikai taktikai szempontok is magyarázzák, dé az is kétségtelen, hogy a francia vezetők egyre jobban rájönnek arra., hogy Franciaország a katolicizmus támogatása nélkül nem találhatja meg a maga erkölcsi egységét. Még nem tudni, hogy a szavakat tettek is fogják-e követni, amelyekre szükség ven, mert az egyházellenes törvények meg érvényben vannak és különösen az iskolázás terén mélyreható reformra volna szükség. A lap ezután ismerteti Verdier párisi biboros-ersek beszédét, különösen kiemelve az érseknek azt a kijelenteset, hogy a katolicizmus és.kommunizmus között semmiféle megalkuvás nem lehetséges. /Mr.TI. / ^