Napi Hírek, 1938. június/2

1938-06-17 [0420]

0 Ho S e n f , június 17. A Neue. Éerner Zeitung , a svájci paraszt-párt hivatalos lapja beszámolót közöl egy svájci gazda-ember csenszlov'ikiai benyomásairól. Az úgynevezett agrár-reformok - állapítja meg a cikk írója - sehol sem mutatnak'fel kielégítő eredményt Romániában a földbirtokok felaprőtása folytán megbomlott a terményfajták azonossága és az által tőzsdei értékesítésük lehetetlenné vált. A legtöbb hiba azonban abban rejlik, hogy különösen a nemzeti kisebbségü államok politikai célokra használták fela földreformot, így például a csehek n kisajátított nagybirtokok felosztásánál arra törekedtek, hogy a német lakta nyugati határon es a kizárólagosan magyarok lakta Dunabalpartján fekvő birtokok csehek birtokába kerüljenek. 1931-ben az qgész csehszlovák földterület 1/3-éfc lefoglalták, cinnek 1/3 részét meghagy tik a régi birtokosok közén, amig a megmaradt 2/3-át földarabolták. Gyakran megesett, hogy a szudétanémot tőrületen feldarabolt .oldbirtokok 96 százaléka a csehek kezére került. 3 viszás helyzetet tetézte még az a körülmény, hogy váltságdíj fejében a régi tulajdonosok 1920-1921-ben a reális érték 15 százalékát, később pedig * 1/5-ét kapták. Még sajnálat ramélt óbb a több mint egymilliót kitevő csehszlovákiai magyarság sorsa. 1920-ban egy hold földért 5-700 csehkoronát fizettek, anidőn annak reális értéke 5000 csehkorona volt. A cseh telepesek 1200-1500 csehkoronáért kapták a magyar földek holdját. A földarabolt nagybirtokokon élé magyar zselléreket nemcsak nem juttatták földhöz,ellenkezőleg földfutókká tették. Amig régi tulajdonosaiknak csak 150 hektárt hagytak meg a fölosztott nagybirtokból, addig a csehek 400 hektárt is szerezhettek. Magyar tastvérek kezén együttvéve csak 150 hektár maradhatott meg, amig a. cseh testvérek mindegyike külön kufcn is 150 hektárt szorozhatott. Kpp ily igazságtalanul jártak el az adózás terén is. így az ;,talagos adóteher csent er ületen 500, sz udé tan érne t területen 1000 és magyarlakta területen 2-3000 cseh koron át tesz ki. Igaz ugyan, hogy a magyar földek jobban vannak megművelve, de escnsapadékb'an a csent érül etek sckkal gazdagabbak, mint a magvai' földek. Sz pedig igen fontos körülmény, mert annyi magyar vidéken csak kétszeri lucernatermes van addig köz ép cseh országi földeken öt-hafcszor is terem egy évben. Délcsehországban 80 szarvasmarha esik 100 hektárnyi területre, amig a Csalóközben csak 30. Cseh földön 4-5 métermázsával több terménymag és 60-7 0 métermázsával is több burgonya terem hektáronkin t, mint a magyarlakta4Brületeken« A földreform megakadályozza a magyar törpebirtokosokat birtokaik egyesítésében; minden ily irányú igyekezetnek már eleve útját szegte cseh légionárius telepesek zárt földbirtokhoz való juttatása. A falusi jegyzők leginkább csehek^ politikai érdemszérzésből igyekeznek az agrárpart kereteit kibővíteni, a gabonamonopolium intéz ősege alacsonkábbra becsüli a magyar búzát a csehénél, ami alacsonyabb ármegállapítást jelent, jóllehet-a ' magvarok állítása szerint - búzájuk jobb a csehénél. A csehszlovákiai Tiszám szerinti adóteher nyolcszor magasabb a svájcinál. A cseheknek, mint uralkodó nemzetnek, térhódítása agrártéren igen nagymérvű. Az elmondott hk alapian elképzelhető, hogy mit jelent, amit a nemzeti kisebbségek "elszenvedett karai jóvátétele" jogcímen követelné:. íz nem csupán a kisajátított birtokaik kenyszervetel^ra es a reális vételár közötti különbséget jelen a ti, hanem sokkal többet. Csehszlovákia gazdasági struktúrája ideális volna, de nepíaji összetétele végzőt esőn szerencsétlen. Csehszlovákia sorsa a nemzeti kisebbségek problémájának megoldásától fuga. /MTI/