Napi Hírek, 1938. június/2
1938-06-26 [0420]
Amikor s miniszterelnök szavait befejezte,feltört a taps és az éljenzés s a beláthatatlan tömeg, oercékig igen lelkes és meleg ünneplésben részesítette a miniszterelnököt. „'."... Utána Sztranyavszky Sándor föIdmivelésügyi miniszter szólalt fel s többek között ezeket mondotta: A trianoni békeparancs felső-íáa^yarorsz got elvágta az ország testétől és a Tiszántúl népének rendkívül megnehezitette a teimények értékesítési lehetőségét. A magyar komanynak egyik legfontosabb kötelessége tehát az, hogv segítségére siessen ennek az országrésznek és terményei szamára* bi zlwáitsa az egyenlő értékesítés • lehetőségét. Mert lehetetlen helyzet, hogy a Tiszántúl, Eszek? és északkeleti Magyarország gazdái önhibájukon kiviil teljesen elessenek a kiviteli lehetőségektől. Most aratás előtt, a buaa értékesítésének kezdetén vigyáznunk kell arra, ho y levonjuk a mult tapasztalatait. Az ország egész"területén lehetőleg egységes búzaárat kell kialakítani, mégpedig ugy, hogy a buza ára szerte az országban husz pengő körül maradjon. Ezt az árat kell megkapnia minden gazdának az ertekesitési állomáson, tekintet nélkül aíra, hogy milyen távolságra van a határállomástól. A múltban szokás volt az értékesítési időszak kezdetén az uj termés piacra kerülésekor spekulációs célokból a gabona árának lecsökkentése s aratá$ut?in mindig ' \.1L^.. alá~henyatlottak a gafrona árak tekintet nélkül a terméskilátásokra. A kormány gondoskodni kivan arról, hogy a jövőben ez n6 történhessék meg. Innen figyemeztetem a Tiszántúl gazdáit, de az egész ország gazda társadalmát is, hogy betakarítás után ne dobja piacra egyszerre gabonáját, hanem fokozatosan/különböző időszakokban vigye azt piacra, ugy'"'hogy a kom íny megvalósíthassa törekvéseit és egész éven át tartani lehessen a husz pengő körüli búzaárat. Mint gazda,figyelmeztetem a gazdákat: ne enged jenek olyan csábításoknak, amelyek 19 pengő aluli áron ^akarnak a buzit átvenni! A kormány nem hajlandó tűrni azt, hogy az értékesítési év végére huszonöt-harminc százalékkal felemelkedjék a buza ára. Ezeket a magas árakat nem a magyar gazda éliezi, mert ezekben a hónapokban már nincs kezében a buza*. Mint a magya: gazdák minisztere, a magyar gazdák érdekeit tartom szem előtt s ezeket a szempontokat meg is védem minden erőmmel. , ., . ,. , A Tiszántúl állattenyésztése a többi ország részéhez* kü&önosen a Dunántulhoz/^iszonyitva elég hátramaradott állapotban van, amit nagyrészt annak tulajdonítok, ho^v a Tiszántúlon sem megfelelő legelő-gazdálkodás nem folyik, sem pedig takarmány termesztés nem történik. Márpedig szép és jó állatot csak megfelelő legelő és takarmány mellett lehet nevelni. A gazdákat tehát meg kell tanítani arra, hogy törekedjenek több takarmányt használni löldjükön, hiszen a gazdáknak az alapot itt,ez Alföldön is a buza mellett leginkább a jószág, az állat adj^é meg. Az Alföld gazdáinak jövőbeni kötelessége az állattal foglal** kőzni, az állatot nevelni és kivitelre is alkalmassá tenni. Törekedni kell a legelőjavitásra. A Hortobágy mint legelő nem nyujta azt a táplálékot, amelyre szükség volna. Törekedni fogok a Hortobágy kérdésével foglalkozni, mert :* Ta nemzet számára megbecsülhetetlen kmcs csak akkor lesz, hn mint legelő is teljesíteni fogja Köteles£égét. Gondoskodni kívánunk arról is. hogy az Alföldön névéit • ás felhizlalt jószág sz inára megfelelő szállítási lehetőségek legyenek. ~ /Folytatás', következik/