Napi Hírek, 1938. június/2

1938-06-17 [0420]

o- Za/Dn A Magyar Távirati Iroda jelenti: A felsőház társadalompolitika és külügyi bizottsága június 20.-án, hétfőn délután fél hat órakor együttes ülést tart, ameÍvnek tárgya az üzemi balesetekből eredő kártalanítás tárgyában Buenos Airesben 1937 április 8.-án kelt magyar-argentinai egyezmény'becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. » •» •» o- Za/ia /A képviselőház egyesitett bizottsága folytatás/ Knob vándornak igen súlyos aggal yai"vannak~a~T$avasláttal szemben, bár egyes fontos rendelkezéseivel teljesen egyetért. Szerinte a javaslat az ipari szeszgyártás •megsemmisítésével messze túlmegy a*"" mezőgazdaság eredeíi kívánságain, holott-ezeket a kívánságokat a kon-" iunkttmális helyzet javulása réven ki letetett volna alitent ac Ipar"' feláldozása nélkül is, 4Lvi szempontból helyteleníti az ipar egy részéneKszükségtél

en államosítását, ami a bürokratizmus további terjeszkedését idézi fel s egy újfajta politikai protekcionizmust '•- ,v» tenyészt^ ryakor^ lati szempontbői pedig rendkívül aggályos szerinte a kivitel beszüntetése s igy a szesztermelés mezőgazdasági nyersanyagfelhasználásának szü-"~ kitése, nemszólva arról, hogy mai tőkeszegénységünk mellett meggondolandó a meglévő és dolgozó tőkék részbeni megsemmisítése és jelentős tőkéknek uj állami üzemekben való lekötése. Pénzügyi szempontból-is-ki-~ " fosásolható a tervezett megoldás, mert az állami gyáraknak katonai "okok-" bol való készenlétbentartása nagyobb összeget fog felemészteni, mint amibe a kivitel fenntartása kerül, márpedig a Kivitel mellett'az ipari szeszgyárak megmaradhatnak

t A

z ipari termelés nyugalmának és biztonságérzetének fenntartásához fűződő politikai megfontolások is a javaslat" olyan módosítása mellett szolnak, amely lehetővé tenné az ipari szeszgyártás fennmaradását, - " Lakatos Gyula annak előrebocsátásval foglalkozott a kérdéssel, hogy teljesen gyakorlati sikon kivan maradni. Rámutatott arrft, hogy az ipari szegyrrt^i nem olyan súlyosan veszteséges, s ha a veszteseget összehasonlítjuk a kisajátítással járó"kártalanítási összeg" kamatával és az állam által is fenntartani'szándékolt ipari Szeszgyárak fenntartási költségeivel, azt kell mondani, hogy szükségtelen ez a " r szigorú rendelkezés", agy ebként is meggyőződése" szerint áz

s ilyen kérdéseket bölcsebb a magánjog síkján elintézni, mint hatalmi szóval , amire annál is inkább nőd volna, merthiszen a javaslat intézkedései meghalad iák a mezőgazdasági érdekeltségek és a mezőgazdaság- kívánságait. .Tőrészben" " agyetért a javaslattal, csak egy módosítást kér; 1939-ig fakultative mondja ki a kormány a kisajátítás jogát, ez az egy év legyen gondolkozást ' idő és elteltével dönteni lehet, hogy valóban szükséges-e a kisajátítás, esetleg olyan rendelkezésre is mód nyilik, amelynek keretében az ipari szeszgyárak beleilleszkedve az állani egyedáruságba négis fenn tud]ák tartani működésüket.^ Gróf Károlyi Viktor véleménye szerint indokolatlan egye- • séknek a törvényjavaslattal kapcsolatban a" ki s emberekért való aggodalma. Minden optinizmus nélkül megállapítható, hogy a kormány határozottabban fogja megvédeni a kisembereket, mint egypár ipari szeszgyára-tulajdonos;" Az egyedüli megoldás az volt, amelyet a kormány választott, mert'a múltban az értekezletek, tárgyalások tömegei teljesen eredménytelenek maradtak, nem utolsó sorban az ipari szeszfejedelmek ridegen elutasító magatartása következteben. /Folyt .köv./