Napi Hírek, 1938. június/2

1938-06-21 [0420]

C Zw/Wa" Prága, június 31./Magyar Távirati Iroda/ Krofta külügyminiszter kedden délután fogadta a külföldi újságírókat és tájékoztatta őket az elmúlt hetek eseményeiről és Csshor> szág külpolitikai helyzetérői. A külügyminiszter kijelentéseit nem szánta nyilatkozatnak, de felhatalmazta az újságírókat, hogy a hallottakat mint tájékoztatást közzétegyék. Krofta külügyminiszter tájékoztatójának fonto­saob részei a következőkben foglalhatok össze: Ausztria és Nemetország egyesitésekcx Csehország tartóz­kodó magatartást tanúsított. Német részről azt a kérdést intézték Csehor­szághoz, hogy mozgósítót t-e. Erre cseh részről azt feleltékj hogy nem, nincs is szándékukban és a befejezett tényeket tiltakozás nélkül elfogad­ták. Az ezután következő időszakban a csehországi határmenti német lakos­ság körében mindinkább izgatott hangalat lett úrrá, összeütközések for­dúltak elő és a német lakosság valami nagyjelentőségű változást várt. Má­jus 19,-ón meglehetősen nagyméretű-német csapat összevonásokat lehetett megállapítani a cseh határhoz közel. Tekintve a cseh lakosság izgatott hangulatát a cseh kormány nagy felelősság előtt állott, A kormány má­jus 20.-án megkérdezte Berlinben, hogy van-e valami tárnádé szándéka Né­metországnak Csehország ellen. A csen kormány azt a feleletet kapta, hogy ez a feltevés teljesen terais.Emellett azonban 'német részről meglehetősen éles hangon közölték a berlini cseh követtel, hogy Németország nem tűr­heti a csehországi németség elnyomását. A cseh kormány elrendelte egy kor­osztály. : és nagyobb számú különleges fegyvemembeli tartalékos behívá­sát. Ez abból a célbói történt, hogy megerősítsék az állam tekintélyéti csillapitólag hassanak a közhangulatra es biztosítsák a választások nyugodt­sága t, A csen kormányt háborús szándék nsm vezette és ha komoly veszély lett volna, legalább öt korosztály"inc-zfldsitását kellett volna elrendelnie, A választások befejezése után a behivottakat lassankint leszerelték. Krofta külügyminiszter ezután arról beszélt, hogy Cseh­országot a . /hívások miatt bekebontónak akarják beállítani a világ köz­vélemenjre előtt, az intézkedést kihívásnak minősitik és támadó szándékot tulajdonítanak U senor szágnak.A .külügyminiszter tiltakozott ez ellen a beál­lítás ellen. Hangoztqtta, hogy a katonai intézkedésre szükség volt. Az ország nyugalmát csak ezen az uton sikerült fenntartani ugy 4 nogy az azóta elmúlt időkben csupán egy súlyosabb inviidens történt, amely kei ember­életet követelj ettől eltekintve csak egész jelentéktelen összeütközések voltak. Kö/Wa - A katonai intézkedésekkel Csehországnak nem volt tá­madó szándéka. Őrültség lett volna részéről a hatalmas német nirodalmat megtámadni. A vádat azonban olyan formában is hangoztatták, hogy Csehország háborús fellépésével meg akarta könnyíteni, hogy mások is háborút indítsa­nak Németország ellen. Ez a vád is alaptalan, mert ebben az esetben is Csehország lett volna a hadi színtér és bárhogyan is alakult volna a háború, mindenkép Csehország lett volna az áldozat. Nem volt érdeke tehát Csehor­szágnak az ilyen háború kirobbantása sem. Szót sem érdemes itesztegetni arra az állításra, mintha a cseh államfő kívánta volna a háborút, amint azt egyes külföldi lapok irarak. Az emiitett események rontották a légkört Németország és Csehország között, de a diplomáciai, gazdasági és technikai kapcsolatok azóta is normálisak a két ország között, sőt uiból megkezcek a külkeres­kedelmi tárgyalásokat, amelyeket főleg Ausztriának Németországhoz való csatlakozása tett szükségessé és nem lehet panasz amiatt, mintha Németor­szág barátságtalan magatartást tanúsítana a tárgyalásoknál. /folyt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom