Napi Hírek, 1938. június/1

1938-06-04 [0419]

o- J/m./l S z e g e d . •június 4. A jubiláris X. szegedi vásárt szombaton délben nyitotta meg ünnepélyes keretek között vitéz Petneházy Antal államtitkár a kormány nevében. Az ünnepélyes megnyitáson megjelent '. vitéz Imecs György foispam, Páiiy József polgármester^ vitel Mérey László altábornagy, vegyesdanotárparancsnok, vitéz Shvoy Kálmán nyj altábornagy, országgyűlési képviselő, Pintér Ferenc tábornok, Konczwala Endre Ítélőtáblai eHhök, Ilovszky János, a Baross Szövetség országos elnöke, begavári Back Bernát felsőházi tag, Hunyadi-Vas Gergely országgyűlési képviselő, Rainer Ferenc a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnöke, Paszkay Gyula törvényszéki elnök, továb á Szeged városnak többmás előkelősége. Az iparos dalárda elénekelte a Hiszekegyet, majd Rainer Ferenc, az ipari vásár elnöke megnyitóbeszédben rámutatott a szegedi ós szegedkörnyéfci kdzmüiparosság munkateljesítményére, amely lehetővé tette, ho^y mar tizedik eve megrendelhetik au ipari vasárt és munkaszolgálatuk gyümölcseit évről-évre bemutathatják a külföldnek és az ország lakosságának. Köszönetet mondott a kormánynak, a város vezetőségének, az érdekképviseleti szerveknek és intézményeknek, valamint a kiállítóknak, hogy segítségére voltok a Vü.sár megrendezésében. Beszéde végén felleérte vitéz Petneházy Antal államtitkárt a vásár megnyitására. Vitéz Petneházy Antal államtitkár válaszában hangoztatta, hogy mindig különös belső öröm-számára, ha a magyar alkotó és teremtő munka ünnepén ró.szt vehet. A X. szegedi Ipari Vasárt is kimagasló ünnepnapnak tartja. Ünnepnapokon sem árt, - mondotta.ha néha olyan alapigazságokat ismételünk, amelyek, ha banálisaknak is látszanak, de amelyeket nem lehet eléggé eszünkben ós szivünkbe vésni. Jegyezzétek meg jól, amit a miniszterelnökünk is hangoztatott, hogy jobb soisot, nagyobb darab kenyeret minden magyar testvérünknek esek'ugy teremthetünk, na a szétosztható javak mennyiségét is szaporítjuk. Es egy tőkeszegény kis országban ki hivatott elsősorban a több, jobo^ szebb es nagyobb mértékű javak termelésére, ha nem a kézműipar? A mezőgazda ki van téve az időjárás szeszélyeinek; a gyáripari ?lkoto munka annyira specializálódott, no, y ott a teremtő, alkotó, dolgozó ember, a munkás, mar csak a nagy egész egy kerekének érezheti magát. A kézműipar az. -.hol a dolgozó, alkotó, teremtő ember, az alkotás és a teremtés örömeit is élvezi* . ízen tulmenőleg természetesen el kell érnünk azt is, hogy a több és jobbtermelés hasznából elsősorban rz részesedjen, aki ann-k alkotó, teremtő, végrehajtó dolgozó munkás . Ezt Szegeden rzt hiszem, egész természetesen meg fogják érteni. Hisz még a szent istváni koron visszamenőleg itt, a mai Szeged faléi alatt született a Kárpát medencéjében az első magyar alkotó, a pusztai szer. amelynek az alapelve az egy közös fejedelem vezetése alatt nemzettó tömörülés

i a másik • lapelv, hogy a közösen szerzett vagyont, ^közösen élvezzük. A jövedelem-elosztás igazságosságának nem kuli keresni idegen példáit. Legősibb magyar hagyomány ez és meg vagyok ról° győződve, hogy azt a nagy embert, aki ezt a két alapgondolatot, az összeforrott, cgysef

es nemzet gondolatát ós a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság, szoidaritás gondolatát az uj korb'-n először dobta a nemzet életébe,

t

vitéz jákfai Gömbös Gyulá$, óooen it Szegeden a szeri puszta közelsége ihlette ezekre a gondolatokra. Utódai ezeket a gondolatokat tovább fejlesztik ós megvalósítják és ebben Szeged iparosságának ős termelő magyar}*inak élénk részt kell vennie. \ szegedi ip ari vásár kettős szerepet tölt be.Vi.sga ez, hogy Szeged és környékének iparosai számot adjanak szakmai tudásukról, Ízlésükről és készségükről. A másik oldalról tekintve tanulási lehetőség ez, hogy a kiállítók igyekezzenek nyitott szemmel,felfogásra éhes lélekkel körülnézni, hogy meg jobb ás szebb szakmai tökéletességre tehessenek szert. /Folyt.köv-/