Napi Hírek, 1938. június/1

1938-06-02 [0419]

Ger Sza/Wa V e 1 e n o e, június 2./Magyai Távirati Iroda/ A velencei nemzetközi művészeti kiállítást szerdán délu­tán nyitotta meg ünnepélyes keretek között a genovai herceg. Magyarország _ hatalmas anyaggal szerepel a kiállításon. A magyar payill^n előtt a genovai herceget, aki Volpi gróf a kiállítás elnöke. Bottal nemzet­nevelési miniszter és Pederzoni, az Akadémia elnöke kislretében érkezett, Villand Frigyes báró római magyar követ, Gerevich Tibor a kiállítás kor­mánybiztosoes Jalsoviozky Károly a vallás és közoktatásügyi minisztérium képviselője fogadta. , ti » •, A magyar pavillón diszosarnokat az iden Arkay Bertalan tervei alapján átalakították ós a csarnokot a jubileumi esztendő emlékére Szent István és Szent Gellért dicsőítésének szentelték. Aba-Novák Vilmos, Molnár C.Pál. Medveozky Jenő nagy falképei ós Berbereky Zoltán, valamint Madarassy Waiter szobormüvei díszítik. A freskók Szent István ós Szent Gellért életének legfőbb jeleneteit mutatják be. A főfal közepén Aba-Novak Vilmos hatalmas faliképé áll. amely Szent István meg ke reszt elesét és a Szent Korona átadását ábáázolja. A falikép alatt áll babérlombokkal es örök­zöldekkel övezve Horthy Miklós kormányzó mellszobra, A többi terem magyar művészek festményoit, szobrait, metszeteit és akvarelljeit tartalmazza. Plakátgyöitemény és könyvkiállítás egészíti még ki a gazdag és változatos kiá 11 it á st. , , A genovai heroog kíséretével együtt részletesen meg­tekintette az egész magyar pávillont és látogatása után a kiállítás rende­zőjének Gerevich Tibor egyetemi tanárnak, valamint Jalsoviozky Károlynak a közoktatásügyi kormány kiküld öt tének magas olasz kitüntetést nyújtott át. A kiállítás általános tet'szóst aratott és már az első napon is sok magyar mü talált gazdára. Ugvancsak a genovai herceg nyitotta mee szerda délután a közoonti nagycsarnokban rendezett kiállítást, amely a XIX. század tájkép­festészetét mutatja be. Ezen a kiállításon Magyarország a Szépművészeti Mú­zeum átengedett gyűjteményével szerepel fénvesen. A gyűjtemény felvonul­tatja a magyar tá jkepfestésze tet Markótól tezdve Szinyei-Merse Pálig és különösen Munkácsy, Pál László, Szinyei-Merse Pál remekműveit fogadta a kö­zönség nagy sikerrel és elismeréssel. Ba 0 fa R ó m a, június 2. A Gazzetta del Popolo "Tábor" oimen érdekes párhuzamot von a mai cseh állam és a tizenötödik századbeli huszita forradalom, va­lamint Benes ós Ziska személye között. Tábor, ahol annak idején Husz és Ziska imádkozott és ahol ma Benes villája áll, valóságos mítoszt alakított ki maga körül. Ez a tábori mitosz volt az alapja az egész kisantant politi­kának és a cseh imperializmusnak. Ziska területi foglalkozásaira hivatkoz­va csatolták a felvidéket Csehországhoz és a tábori szellem alapján.alkot­ták Csehszlovákiát ugy, hogy abban a oseh elem legyen az uralkodó. Ss ha Masarykot az uj Husz Jánosnak tekintjük, akkor Benes lenne az uj Ziska. Benes ugyan nem hadakozott a németekkel és a magyarokkal, mint annak idején Ziska ós zsebrákjai, de vezetett nagyhangú diplomáciai hadiáratokat és si­került elhitetnie a világgal, hogy Prága egy nagy ország fővárosa. Tizenöt éven keresztül egy nyolc milliós kis nep fővárosából világuralmi tervek in­dultak ki ós innen akartak gátat vetni a csennél tízszerte nagyobb nemzetek­nek. De hol vannak azok a SZÓD évek, amikor a frakkos és lakoipős uj Ziska Genf koronázatlan királya volt, hol van a szakciós időszak, amikor Benes­Ziska a szárazföld sorsa egyik irányitójának tekinthette magát. /Folyt .köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom