Napi Hírek, 1938. június/1
1938-06-01 [0419]
/Kányc Kálr.án "beszed ónok V. folytatás a/ 1931.jvnius 1. egyenlőnek A hár ° m államnak nem z et közi pozíciója egyáltalában nem mondható *' t*.«i A Csehszlovákiának nem 'sikerült szomszédaival korrekt viszonyt létesíteni és közte és három szomszédja közt a helyzet inkább feszült. + 4. 4.4. i* z W .szemben Jugoszlávia minden határán békésebb atmoszférát teremtett,ami nálunk is erezhető .hiszen kétségtelen .hogy Magyarország viszonya Jugoszláviához az utóbbi két évben kedvezőbben fejlodctí,mint a másik két ki santant-állammal. . Romániának is sikerült az oroszbarát irány elejtésével és a lengyelromán viszony kimélyi té sével nemzetközi helyzetét szilárdabban kiépáteni. A magyar kisebbségek helyzete más ösehszlovákiában.más Jugos zláviában.es egészen más Romániában. C ehszlovákiában a különböző kisebbségek képezik a lakosság többségét .amelyek napról-napra fokozódó súllyal követelik jogaikat? Romániában a románság ugyan többségben van,de ott él a legnagyobbszamu magyar kisebbség,éspedig zárt tömbökben és közismert,hogy ott "van a legnehezebb sorsa. Továbbá komoly eltérés mutatkozik abban a tekintetben, hogy Csehszlovákia nem vette tagadásba azt az elvet .hogy a kisebbségi kérdésnek nemzetközi ^politikai jellege van. Ezzel szemben Románia annak ellenére, hogy a kisebbségvédelemre vonatkozó nemzetközi szerződóseket aláirta,azt az elvet vall ja,hogy a kisebbségi kérdés kizárólag belpolitikai probléma, amelybe más államnak beleszólása nincs. Eme thézisnek alátámasztására nagyon szeret' hivatkozni arra,hogy a román nép annyira telitve van nacionalista érzelmekkel, hogy a kormány kéistelen a kisebbségi kérdésben idegen állammal szemben kötelezettséget vállalni<> Hiába minden utalás a német-lengyel kisebbségi egyezményre és pusztába kiáltott szó marad az arra való hivatkozás is,hogy Olaszország és Jugoszlávia a tavaly a barát ságszerződ és megkötésekor a kisebbségi problémának is megtalálta a rendezési módját, Mindebből kiviláglik,hogy milyen nehéz a helyzetükben és viszonyaikban egymástól annyira eltérő három állammal a tárgyalásokat a kisebbségi kérdésben közös nevezőre hoznié Pedig a kisebbségi kérdés döntő horderejérol vallott felfogásnak helyességét az események nap-nap után megerősítik és most már azt hiszem.hogy mindenkinek meg kellene értenie.hogy az olyan nemzetközi problémává nőtte ki magát .amely felett napirendre térni többé nem lehet. Tisztelt Ház! Még rövid idővel ezelőtt ellenfeleink azt hirdették.hogy mi és csak mi vagyunk a dunamenti béke megbontói,ma már nemcsak a hozzánk közel álló nemzetek.de a velünk szemben állottak köreiben is sokan találkoznak,akil£ a nyugalom késlekedő helyreáUitásárt a felelősséget a kisantant államaira háritiákc Itt csak egy példára hivatkozom,egy teljesen elfogulatlan ember meggyőződésére. Pezet francia képviselő,a képviselőház külügyi bizottságának alelnöke, " Fin de 1» Autriche,fm d» une Europe" cimü könyvében elítéli ugyan Magyar ország totális revíziós követ élése it,de leszögezi emellett ,hony minden bajnak egyik fő kútforrása az a merevség,ameLyet a kisantant- államok a kisebbségi kérdés méltányos megoldásával szemben tanúsítottak. Legyen szabad Pezet könyvének néhány idevonatkozó passzusát idézni: ,f a kiasantant Magyarországgal szemben makacsul alkalmazta a meg nem értés és tagadás polit lka ját, semmi engedmény, semmi megegyezés,a törhetetlen non possumus"" volt az elv. n " A kényszer,amelyet a kisantant államai kisebbségeikkel szembai gyakoroltak,abból az elgondolásból fakadt,hogy ezzel hozzák létre államaiitban a népi egyseget" . , , A ki santant-államok késlekedő magatartása a nemzecisegi kérdéséén most különösen Csehszlovákiában olyan helyzetet hozott lét re,amely lényegesen fokozza a nyugtalanságot, olyan komoly válságot idézve ele,amely az egész európai bókeéoület fennállását is veszélybe hozza. . /Hav* * /folyt.kövif
