Napi Hírek, 1938. június/1

1938-06-03 [0419]

Ho- Bl/Ho /A belügyminiszter pécsi beszédének I.folytatása./ - Hűbben az időben jöttek Pécsre néhai gróf Klebelsberg Kunénak és bölcs tanácsadójának , néhai Tóth Lajosnak vezetésével az Erzsébet Tudományegyetem oionirjai. hogy uj otthont építsenek száműzött egyetemük nek szaros minden fejlődés ós haladás iránt*fogékony és kitárt leiekkel fogadta annak a régen várt gondolatiak megvalósulását, hogy mint Nagy Lajos király korában volt, újra egyeteme legyen. Igy született meg ennek a városnak és a kománynak áldozatkészségéből és az emiitett pioníroknak fáradhatatlan munkásságából az egyetem uj otthona. Azóta munkálkodik itt az Erzsébet-Tudományegyetem és működését nemcsak ennek a városnak, hanem egy nagy vidék lakosságának áldása kiséri. - Ma. amikor megalakítottuk az Erzsébet-Tudományegyetem Barátainak Egyesületét, önként felmerül a kérdés, hogy van-e és miért van szükség erre a baráti egyesületre. Az egyeteiji ?écsevT történt. letelepülése óla súlyos gazdasági válságon estünk át s még komoly irányadó tényezőkben is felmerült az a gondolat, vaj ion ennek a szegény országnak csökkent anyagi ereje elbir-e mégy egyetemet, nem kell-e közülük egyet megszüntetni. Ka már ilyen gondolatok nem kisértenek. Meggyőződésem azo,iba% hogy nekünk, az Er zsebet-Tud omny egy etem barátainak mégis hangos szóval kell hirdetnünk, hogy miért nem lehet ezt az egyetemet sohasem megszüntetni, hogy miért szükséges, hogy milyen hivatás var reá nemzeti szempontból. -Mielőtt erre a kérdésre válaszolnéK, visszapillant tást kell vetném arra a hivatásra és arra a munkásságra, amely a magyar történelem során a magyar kultúra és a magyar szellemiség kifejlesztése terén a Dunántúlnak osztályrészül jutott és" jut. Elég, ha végigtekintek az ősi Pannonián. Elég, ha arra a kulturmunkára gondolok, amely a pannonhalmi kolostorból indult ki. elég ha végigtekintek a koronázó Székesfehérvár, Veszprém és Pécs ősi falain, elég ha Nagycenket és Kehidát említem, hogy meg tudjuk állapítani azt. mi a hivatása a Dunántúlnak a magyar szellemiség történetében. *A Dunántúl fekvése következtében közvetlenül fogja fel azokat az eszmeáramlatokat, amelyek nyugatról haladnak kelet felé. Közvetlenül fogja fel Szent István kora óta es változatlanul azon munkálkodik, hogy beotessza ezeket az eszmeáramlatokat a magyar lelkiségbe és hogy a magyar lelkiséget ezeknek az eszmeáramlatoknak beolvadása mellett is fenntartsa. - Itt a Duna mellett a kultúrának olyan virága termett, amely európai földben gyökerezik, amelynek alakja, színe és illata azonban valami olyan, amilyent sehol másutt a világon nem lehet találni. / Folytatása következik:/ ói- Be/Be/L ? é c s,június 3. Ma este akarták megtartani a Déa-téren a Mis sa Sollemnis szabadtéri saj tó főpróbáját, amely azonban a nagy zápor miatt elmaradt. /MTI./ i i 11 i - -- —o- Ki/Ki/L G y ő r, június 3. A jubileumi év alkalmából pénteken este a győri székesegyházban nagyszabású templomi díszhangverseny volt. ialmos László vezénylésével a győri Palesztrina-Kórus, az Enek- és Zeneegyesület vegyeskara és a Gvori Hangverseny énekkar működtek közre. Szerepelt még az Egyetértés férfikar Helenyi Gyula vezetésével, továbbá Gsirszka Konrád orgona- és Kopasz Aurélné énekszámai. Műsoron a r^gi is az uj egyházzenei irodalom remekei szerep eltek./MTI,/