Napi Hírek, 1938. május/2

1938-05-24 [0418]

o Y/Y § A Magyar T ávirati Iroda jelenti: A képviselőház tisztviselői kara kedden búcsúzott el Sztranyavszky Sándor f öldmive lés ügyi minisztertől, a Ház volt elnökétől. A tisztvisel cd kar élén Komis Gyula, a Ház uj elnöke, a következő be­széddel vett bucsut Sztranyavszky Sándortol: - Nem a SIÓK ísttak hódolunk, amikor most búcsúszóra mint a Ház választott tisztviselői előtted megjelenünk, mert erre a hagyomány nem kötelezett bennünket. Szivünk meleg sugallatára jöttünk ide, hogy e diszes, helyen, amelyet hazafias kötelességtudatból elhagytál, baráti kéz­szorítással elbúcsúzzunk Tőled. - Mi sugall bennünket erie a búcsúra? Először is az. hogy mély tisztelettel pillantunk föl Bád, volt elnökünkre. Te született el­nök voltál, akiben nagy elődeid nemes tulajdonságai szinte koncentrálva egyesültek. Magas közjogi állásod Neked díszt kölcsönzött de viszont a Te'gazdag és markáns személyiséged egészen eredeti színnel vonta be az elnöki széket. Egyéniségednek férfias' határozottsága, szilárd elvhüsége, az erős embert jellemző "biztos föllépése, magyaros zárnatu esztétikája mindenkit megragadott* - A tisztelet egymagában hideg érzelem s inkább az állás tekintélyének szól. De Téged mi"elsősorban melegen szeretünk, mint igaz ió embert. Érdekes lelki paradoxon tapad a Te személyiségedhez: önérze­ted, erő- és méltóságtudatod a magasba emelni látszik, mégis ugyanakkor mindnyájan a legközelebb érzünk lelkűnkhöz. Ugy érezzük, nogy Te mi vagy s mi Te vagyunk. - Milyen kulcs nyitja ki ennek a lelki paradoxonnak zár­ját? Elsősorban az a tulajdonságod, hogy minden izedben, te tő tői-talpig magyar ur vagy s mint ilyen lovagias, a gyengébb oltalmazója, önfeláldo­zásra és harcra is mindig kész jo barát, 'a főire play-nek igaz magyar gentlemanje. - E tulajdonaid összességét, a Te gazdag egyéniségedet, az egész Sztranyavszky Sándort mélyen szeretve, állunk most itt előtted, hogy bucsut vegyünk elnökünktől s melegen üdvözöljünk abbén az uj munka­körödben, ahova ennek a magyar földnek szeretete hivő tt el. Tisztelj meg bennünket további barátságoddal. A nagy tetszéssel és tapssal fogadott beszéd után Sztra­nyavszky Sándor megható ttan mondott köszönetet a búcsúztatásért. Nehéz szívvel hagyta el a helyét - mondotta - nemcsak azért, mezt magas pozi­vióját nagyrabecsülte. hanem azért is, mert minden igyekezete az volt; hogy egész emberként töltse be az általa oly magasra értékelt tisztet. De nehéz szívvel vált meg az elnökségtől az'ért is. mert bucsut kellett vennie az o legközelebbi munka társai tói, a Ház által választott tiszt­viselőktől, -.kikkel a közös munkában egybeforrott, akikhez őszinte ba­ráti érzelmek fűzték és akiknek a. részerői - ugy érzi, joggal mondhat­ja T csak ragaszkodást és szeretetet tapasztalt, A szeretetet, ezt a kölcsönős baráti érzést a legmagasabbra értékeli az emberi és társadal­mi életben. Azt tartja, hogy a szeretet a Gondviselésnek egyik legszebb ajándéka az ember szamara; szeretet nélkül az élet üres és meddő még a magánéletben is, de kétszeresen üressé és meddővé válik, ha ez az iste­ni adomány a közélet emberéből hiányzik. A szeretet lendületet és tar­talmat ad az életnek, célkitűzéseket ad a politikának és valahogy ma­gasabb szintre helyezi az embert. Hálás a Gondviselésnek, amiért a sze­retet érzéseivel megáldot ta, tí&xi ugy érzi, hogy valami jobb, szebb és valami magasabbrendu van az életében. t . /Folytatáa következik/

Next

/
Oldalképek
Tartalom