Napi Hírek, 1938. április/2
1938-04-28 [0416]
Köszönetet mondott Pesthy Pálnak az igazságügyminiszterium jogalkotó tevékenysége iránt kifejezett elismeréséért és azt áthárította munkatársaira, akik nemcsupán az igazságügyminiszteriumban készitett jogszabályok előkészítésében, hanem a többi kormányzati ágak jogalkotó tevékenységében is kimagaslóan jelentékeny részt vesznek. A biíóságok működésével kapcsolatban a felszólalók általában nagy elismerésről tettek tanúbizonyságot. Ezt a maga részéről teljes mértékben osztja. A bíróságok Ítélkezéseiben olyan magas közéleti és igazságszolgáltatási hagyomány és olyan tisztult erkölcsi felfogás nyilatkozik meg, amelyre a nemzet teljes joggal és teljes egészébén büszke lehet. A jogszabályalkotással azt akarjuk lehetővé tenni, hogy a bíró esküje szerint jogszabályok alapján ítélhessen. Kétségtelen, hogy a bíróságoknak maguknak is van az itélethozáson keresztül bizonyos jogszabályalkotó szerepük, nem volna azonban helyes, szükséges és célszerű az újonnan felmerült problémák megoldását egyedül erre a jogszabályalkotó tevékenységre bízni . Az előttünk álló n^gy jogszabályalkotási feladatok közé tartozik a részvényjoggal kapcsolatos problémák reformja, a . fizetésképtelenséggel kaposolatos reformok kérdése, azután a büntetőjog körében megoldásra váró feladatok, amelyek nem teszik ugyan szükségessé a büntető törvénykönyv teljes átkodifikálását , de szükségessé tehetik ezt egyes fejezetekre, egyes jogterületekre, hogy eleget tegyünk 1938 szükségleteinek is. Sok kritika merült fel az úgynevezett Csemegi-Kodéx-szel kapcsolatban, a kritikusok azonban nem vették észre, hogy a büntetőjog nem azonos a büntetőtörvénykönyvvel, A büntetőtörvénykönyvben lefektett jogszabályok már sok vonatkozásban jelentékenyen módosultak, az 1900-as években s azóta is majdnem minden évtizedben jelentős büntetőjogi novellák jöttek létre. Ezekkel a novellákkal nagyon sok vonatkozásban a modern külföldi jogalkotást is megelőző intézkedéseket tudtunk jogrendszerünkbe iktatni. Kétségtelen azonban, hogy vannak a büntetőjog területének olyan vonatkozásai, ahol reformokra van szükség, s ezeket rövid időn belül a törvényhozás ele juttatja. A sajtójoggal kapcsolatban felhozott hiányosságokat teljes mértékben látja s szükségesnek tartja ezek kiküszöbölését. Ezt oe&ozza az a sajtórendészeti javaslat, amelyet benyújtott s amelyben a sajternyiÍvánosággal történő visszaélések bizonyos fajtáit kivánja kiküszöbölni^ ctzt a visszásságot, amelyet valamennyi felszólaló megállapított vele együtt, hogy az úgynevezett zugsajtó tevékenységében a köz-gazdasági és az általános társadaűimi életet súlyosan bomlasztó és károsító irányzatok jutnok kifejezésre. Azt hiszi, hogy azok a rendelkezések, amelyek részben a sajtórenőészeti javaslatban, részben a sajtókamara felállításával kapcsolatban történnek, nagyraértékben csökkenteni fogják a visszaélések lehetőségét.Ettől függetlenül foglalkozni kíván az 1914 évi sajtótörvény általános reformjával, mertjiemcsak a nagyközönség hangulatára, hanem a szigorú kritikával rendelkező jogász-közönsé^g általános felfogására is utalhat, amikor ennek a törvénynek kielégítő voltát kétségbevonja. Ez a törvény nem alkalmas arra, hogy vele a sajtóvá^ kapcsolatos problémákat közmegelégedésre megoldottaknak tekinthessük.jFeltét ienüL. • • szükségesnek tartja a jogi oktatásnak a reformját, Lehetetlen, hogy bizonyos egyetemekre azért menjen nagyobbszámban az ifjúság, mert ott enyhébb elbírálás lehetőségeit véli felismerni.
