Napi Hírek, 1938. április/2
1938-04-28 [0416]
A törvényszékeknél nagyjában ugyanez a folyamat állapitható meg azzal a • különbséggel, hogy itt a hátralékok száma osökkeíit az 1930 évi 30 százalékról 16 százalékra. A járásbíróságok ügyforgalma a perrendi reformok következtében az 1930 évi állapottal szemben 1.051.000-ről 758.000-re csökkent.Az 1937 évi állapotra vonatkozó ez az adat azonban az előző évi helyzettel szemben 14 százalékos emelkedést jelent, A hátralékok az 1930 évi 11 százalékról 1937-b^n hat százalékra estek. Az egy-egy biróra eső Ítéletek száma 1930-b?n 334, 1937-ben pedig 266 volt. Az 1930. évi ügy-2forgalmi eredményekhez mérten tehát mindenképen fejlődés mutatkozik, kivéve a budapesti Ítélőtáblánál előálló munkatorlócást, ahol az érkezett ügyek száma 14.000, mig Győrött 1536, Pécsett 1812, Szegedon 1669 és Dobreoonben 2610. Ez a körülmény indokolttá tenné a budapesti ítélőtáblán működő bírák számának emelését. A száz pengő értékhatáron alul maradó ügyek száma ötszázezren felül van, ebből az 50 pengőn aluli ügyek 227,000. Ángyán Béla és Györki Imre felszólalásához kijelentette, hogy valóban semmiféle közérdek sem fűződik ahhoz, hogy a nyomozati szak során megállapított nemjogerős ténymegállapításokhoz a nyilvánosságnak sokkal súlyosabb következménye szűrődjék , mint amilyen sokszor az Ítélet nyomán előállhat,Az ügyészségek és a bíróságok a legmesszebbmenőén betartják a törvénynek ezt az intencióját s nem az ügyészség részéről kikerült hirek sokasága miatt volt kifogás, hanem más hatóságok túlságos köziékenysége miatt. Ezért készséggel eljár a belügyminiszternél abban az irányban, hogy a nyomozásban résztvevő rendőrhatóságokat is a királyi ügyészségekhez hasonló magatartásra késztesse. Az ügyek elintézése kétségtelenpl közérdek, mert közérdek fűződik ahhoz, hogy a cselekmény elkövetését lehetőleg időben is gyorsan köresse az igazságszolgáltatás, de ugyanilyen fontos közérdek fűződik az Ítélkezés alaposságához és helyességéhez, ami elkerülhetetlenné tesz bizonyofc eljárási garanciákat . Már hivatali elődei is szeretettel és megértéssel foglakoztak az ügyvédi kar kérdéseivel. Mesterséges munkaalkalmak teremtésével azonban nem lehet az ügyvédi problémát megoldani s nem lehet kötelezővé tenni az ügyvédi képviseletet olyan ügyekben, amelyeknek természete azt nem kivánja meg, mert ez a jogkereső közönségben is olyan ellenszenvet keltene az ügyvédség iránt, amely a múltban is felütötte fejét, dc szerencsére már szünőben vjp. Azok a rendelkezések, amelyek az ügyvédi rendtartásban s annak végrehajtásán keresztül az ügyvédi kar kereseti lehetőségeit növelni fogják, a kar erkölcsi magatartására is kedvező hatást fognak gyakorolni,javítani fogják az ügyvédség szociális helyzetét is. Az ügyvédség rossz helyzetének legfőbb oka a gazdasági élet általános hanyatlása volt, mert abban a szociális versenyben, amelyben egyes termelési ágak és társadalmi osztályok állottak egymással szemben, az egyébként közérdekű ügyvédi működés nem tudott ahhoz az anyagi ellenértékhez hozzád jutni, amelyet a társadalom a múltban sokkal könnyebben tudott szolgáltatni. Helyesli azt a kérést, hogy az ügyészségek tartózkodjanak az oknélküli vádemeléstől. Az igazságügyminiszterium már a mulöb_-n is ezt az irányt követte ás semmi ok nincs annak feltételezésére, hogy a jövőbon eltérne ettől az iránytól. Igazáágügyminiszteri utasításra az ügyész ségek sohasem emeltek feleslegesen vádat.
