Napi Hírek, 1938. április/2
1938-04-27 [0416]
A nyolcadik szakasznál az előadó a következő módosításokat terjesztette elő: A második bekezdésnél azt a módosítást ajánlja, hogy" az arányszánr. : emelésének részletes szabályait ne az illetékes miniszter, hanem az illetékes miniszter előterjesztésere a magyar királyi minisztérium állapítsa meg. Indítványozza, hogy a harmadik bekezdésábk eredetileg csupán" a tíznél kevesebb alkalmazottat értelmiségi munkakörben foglalkoztató" vállalatokra vonatkozó rendelkezését terjesszék ki az 1937. évi XXI.. t.ís ' hatálya alá eső valamennyi vállalatra,, A szabályozás teljességéhez tartozik az, hogy az 1938. március elsején fennállott arány a zsidó alkalmazottak java- " ra ne csak arányszámuk, hanem az illetmények mértéke szempontjából se legyen megváltoztatható. /Rassay Károly: Szóval ' ha ma nyolc százalék az arányszám, ne lehessen felemelni húszra. Tehát az a kidobott ember ne akarjon esetleg ott elhelyezkedni. / Javasolta még az előadó, hogy a harmadik bekezdést egészítse* ki a következő szöveggél; & negyedik szakasz második bekezdését a jelen szakasz esetében is megfelelően alkalmazni kell. Müller Antal ezt a szakaszt tartja a törvény leglény egesebb részének. A törvényjavaslat is csak félmunkát végez, mert addig, amig az értelmiség minden szabad pályáján megállapítják a zsidó és keresztény arányszámot, éppen azt a két pályát, ahova.a zsidóság a legnagyobb számban ment, teljesen érintetlenül hagyja. Az iparosság ügyével foglalkozik, A gyakorlati élet azt mutatja, hogy kijátsszák az ipartorvénynek azt a rendelkezésétj hogy iparos csak az lehet, aki képesítését saját személyében igazolja. Az utóbbi időben majdnem mindig -yir szerű 'iparűzésre kérnek engedélyt, ahol a képesítést nem kell igazolni. Az ilyen esetben csak feljelentésre ellenőrzik, hogy az illető a törvényben megállapított munkáslétszámnak megfelelően üzi-e iparát. ez egy-két évig is elhúzódik és a mostani gyenge""büntetések mellett kifizetődik a vállalatnak. Ugyanez áll a kereskedésre is. mert ott semmi fél > 3 képesítés nem kell. Már kértek is a kereskedelem képesítéshez kötését, de ez késik. Ha a törvény életbeüáp, az egyéb pályákról k szorítottak elözönlik az ipari és kereskedelmi pályát. Sajnálja, hogy a miniszter nem fogadta el ebben, a kérdésben előterjesztett határozati javaslatát. Ha azt akarjuk, hogy a magyar, illetve keresztény kereskedelem megerősödhessék, törvényes támogatást kell részére biztositani. Kéri a minisztert, hogy addig is, amig'a nehéz " helyzeten segíteni tudnak, kössék az iparűzést iparengedélyekhez, ahol a hatóság alaposabban tudna beletekinteni, hogy kiknek ad engedélyt. Meizler Károly a következő szakaszt kéri felvenni a nyolca.dik szak: sz * után: Köz- és magánépitkezések, szállítások"a vállalatok számára és a földbérletek oly arányos részekben biztosítandó^ amelyek a ielen törvény egyéb rendelkezéseinak megfelelnek. . , Mikecz ödön i gazságügymini s zt er kérte az előadó két első módosításinak elfogadását a harmadik módosítást pedig kéri egyelő-e mellőzni mert pontosabban meg kell vizsgálni, mi lenne annak gyakorlati jelentősége, 5 A törvényjavaslatnak az az intenciója, hogy a tiznél'több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok tekintetében 2ü*80 aranyban állapítsák meg a zsidó és nem zsidó értelmiségi munkakörben alkalmazottak arányszámát. A második bekezdés a tiznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál'kívánja rögzíteni az 1938. március elsején fennállott arányszámot. Azt hiszi, hegyez a° megoldás inkább szolgálja a javaslat által " ' '.követni kívánt célt, mint a módosítás., Müller Antal javaslatát kéri elutasítani Tíz előadó harmadik módosítását visszavonta, majd a bizottság a szakaszt az előadó két módosításával fogadta el.