Napi Hírek, 1938. április/2
1938-04-27 [0416]
Rassay KárolyiHem a Nemzeti Bankot f a bankokat! Mecsór András: A Nemzeti Bankot is. Bankzárlat volt,olyan pénzügyi összeomlás, hogy hatását ma is érezzük s az aktív miniszterelnök i ly erika tasztrofáli s pillanatban külföldön tartózkodott. Ennek csak két oka lenét* az egyik, hogy lelkiismeret len, a másik, hogy tudatlan, Azt,hogy lelkű smeret len, nem meri feltételezni ilyen súlyos áliamf é rf i ruól, maraa tehát a másik köve tkez-e/tjtés, hogy közgazdasági tudása nagyon genfo s ezért azt hiszi. a. Legegyszerűbb most napirendre tómi Bethlen zord" jóslatai felett. De le akar számolni még egy pár olyan babonával, amellyel ma a deCfetisták a magyarokat ijesztgeti^,Az egyik babona,amikor azt mondjak, hogy kis ihol iák a vagyonokat, mogajöcítek a zsidók s a vagy ont? külföldre viszik. Mit lehet kiviríni? Azt a ff ., azokat a konvertibilis értékeket, amelyek már nem használtak a gazdásági életnek, abban a pillanatban, amikor kivonták a gazdasági életből és az Íróasztal fiókjába tették. Ezeket már tulajdonképpen akkor ellopták, amikor nem jelentették be a Nemzeti Banknak. Hogy a ha4áron sikerül-e átvinni ezeket az értékeket^az csupán szerencse kérdése. Ugy tudja, hogy nagyon megérősitették a határ örizetét. Az ilyen deviza, az ilyen arany, az ilyen érték már akkor ki volt vonva a közforgalomból, amikor az íróasztali iokba tették, ezt mi már akkor eszkomptáltuk. Ezeket már 1937-ben kivonták s vagy a belföldön, vagy a külföldön pihennek. A másik ijesztgetés az, hogy a zürichi pengő jegyzés a törvény következtében esni fog. Ez egészen hidegen" hagy hat minket, mert" pengőért nem vásárolunk Züri chbe^semi mit. Zürichben vagy áruclearing van, vagyjpedig ha veszünk valamit,azt olyan ™ svájci frankon vesszük, amit magyar áruért már ott előbb ,.' • . kaptunk. Minket tehát a zürichi jegyzés egyáltalán nem érdekel, a mi pengőnk nem nemzetközi pengő, hanem nemzeti pénz- A zürichi jegyzés esésétől való f élelo/m nem egyén, mint közgazdasági babona. ~\ a*n«7Ku>Ki&MÍÍBfó A harmadik beállítás az, hogy aranyat visznek ki. Ezt is megakadályozzák a határon. Aranyról csak olyan romiában lehet szó t hogy gyémántot stb. visznek ki. Ezek olyan dolgok, amitől nem szabad mogi}$em. Azt is mondják, s ez a negyedik babona, hogy embersibolás folyik és mar igen nagye-tudásu és nagyhaty^nu közgazdasági férfiak mentek ki, s hagyták el az országot. ... . /csak egy kivánságupk és .' hozzájuk csak egy' kérésünk, van: X^ekik Jó utat kívánunk nekik s kérjük őket, hogy csak mradjanak kinn. ÍN t Ez a fentiekben vázolt gazdasági defetizmus természetesen, legélénkebben a sajtóban nyer kifejezést s ezért nagyon szükségesnek tartja, hogy a szakaszban foglalt határidőt hozzák előre, hogy minél előbb vége szakaiján annak, hogy a baloldaltLujs-'gok közgazdasági rovatában a sorok között ijesztgetések legyenek. A mi idegeink elég jok, ki fogjuk állni ezeket az ijesztgetéseket*az ország . ..... ... ;• * közhangulata szempontjából .azonban igen célszerű, hegy minél előbb végrehajtsuk a szakasz intézkedését és a határidőt rövidítsük meg. Mocsáry Dániel azt javasolta, hogy az "állandó munkaviszonyban" szavak elé a "főnivat ás képen" kifejezést iktassák, mert vannak a sajtónál olyanok is, akik állandó munkaviszonyban lehetnek, de külföldi tudósítók, esetleg gazdaságig- színházi tudósítók, sőt politikusok is vagy alkalmi cikkírók.^Ea ezek számarányát is felvészik,azok. akiknek mindeneseiben az lenne a céljuk, hogy a • • számarányt lehetőség szerint a magyarság roÍ vására rontsák ós a maguk számára javítsák, a szövegezés olyan hiányával állnánk szembe^ amelynek alapján a számarány a magyarság kárára alakulna.
