Napi Hírek, 1938. április/2
1938-04-27 [0416]
o- H/Y /|a /Sgyesitett bizottságokéi, folytatás/ A b. pont igy szól: Azt/aki az 1919, évi augusztus első napja slőtt tért at valamely bevett felekezetbe- s megszakítás nélkül ugyanennek a felek eztnek tagja; Rupert Rezső: 3 aki vele kitért? Mik eczl igaz ságügyminiszter: Az kétségtelenül a husz százalékon kivül esik. ö De előfordulhat az is, ho&y vegyes házasságról, katolikus és izraelita házasságról van szó, .amelyben a szülők vallását követi nem szerint a leszármazó. $ ÖAkt* Rupert Rezső: Ha vegyesházasság van és reverzalis alapján a keresztény fel vallását követi a gyermek, akkor mi a helyzet? f ^ikecz(igazságUgfminiszter: Akkor valamennyi a 80 szazaiékos kontingensbe esik.^o-^t?^ A ? T \ x>:z igaráagügyminiszter ezután kijelentette, hogy Meizisr Károly módosító indítványát nem fogadja el, mert a husz-nyolcvan szákalék közötti arányszám megállapításával éles ellent ét b pállana olyan megoldás, amely a régeboen kikéresztelkedetteket. vagy más szempontból különös megkülönböztetést és méltányosságot érd emlőket, a hadirokkantakat, tűzharcosokat, szintén a husz százalék keretébe szorítanák bele. Az egyesitett bizottság az igazságügyminiszter felszólalássá után a 4. szakaszt az előadó módosításaival fogadta cl. Az o. szakasznál vitéz Balogh Gábor előadó három módosító indítványt nyújtott be. Az első szerint a 4. paragrafus második bekezdését ennek a szakasznak rendelkezéseinél is megfelelően alkalmazni kell. Második módosító indítványa uj második bekezdés a következő szöveggel; Akár időszaki, akár nem időszaki lapnál a kiadóhivatali személyzet) úgyszintén a szerkesztőségi segédszemélyzet tagjaként alkalmazottakra a 8. § .rendelkezései irányadók. Harmadik modositó indítványa uj harmadik bekezdés beiktatása a következő szöveggel: "A/ • második bekezdését a j elch szakasz rendelkezései tekintetében SS megfelelően alkalmazni kell." Vitéz Mecsér András szólalt fel azután. Nagy figyelemmel hallgatta végig az elhangzott beszédeket s kénytelen megállapítani, hogy a" aerfetizmusban a pálmát gróf Btthic%Lh István beszéde vi tt& el, aki hivatkozott a nemzetközi zsidóság hatalmas erejére és azzal próbált ijesztgetni. Hivatkozott Genfre is, Genf nagy hatalmára. A maga részéről egyáltalában csodálja, hogy miért vagyunk még benn ebben a sohivatalban, ahol mindig alperesek vagyunk. Okos ember nem jár olyan bírósághoz, amelyik mindig elítéli. Bethlen azután megijesztett minket azzal is, r:ogy a törvény következtében gazdasági összetörés fog bekövetkezni. Erre vonatkozólag a közgazdasági miniszter igazán megnyugtató ki jelentéseket tett, amelyeket,azt hiszi, a túloldal is nagy megnyugvással vesz. Felmerül az a kérdés, vajjen gróf Bethlen István iudiciuma ez alkalommal megfelelő volt-e. Kénytelen visszaemlékezni 1931 nyarára, amikor a íásmzeti Bankot bezárták s Bethlaa külföldön ismeretlen helyen tartózkodott, ugy hogy gróf Klebelsberg Kunó volt az, aki ozt a zárlatot elrendelte." /Folyt.ktfö./
