Napi Hírek, 1938. április/2

1938-04-23 [0416]

A jogegyenlőség a magyar alkotmány integráns része és alapja, mert a magyar alkotmány a politikai és polgári szabadságjogok teljességének és az egyenlőség megvalósitásának foglalata. Kell-e ehhez hozzányúlni, van-e jogunk hozzá, ha nem az ultima ratio követeli,s ha van más eszkcz a kérdés más megold, ás ára. - Ha van más eszköz, akkor ahhoz kell nyúlni .Az az eázköz, amelyhez a kormány akar nyúlni, nem oldja meg a zsidókérdést .Mert nem arról van szó, hogy a gazdasági életben ujabb kis bürokrata állásokat kreáljunk, ui magyar ^nrokráciát. amely 100 ós 200 pengős állások s egy bizonyos.biztosított nyugdij réven végzi munkáját, most már nem állami és megyei hivatalokban, hanem gazdasági hivatalokban.Arról v an szó, hogy miként lehet a magyar keresztény társadalmat bevinni a gazdasági önálló vállalkozás terén, hogyan lehet keresztény tőkéket a gazdasági vállalkozás keretében érdekeltté tenni. Arról van szó, hogy a keresztény társadalom a maga önálló egzisztenciáiban és vállalkozásaiban hogyan tudjon az országban újból domináló szerepet játszani. Ez a javaslat kenyeret fog adni néhány ezer fiatalembernek, hogy mennyi ideig, azt nem tudja, mert hogy örök i deig fenn nem tartható, az minden ember előtt világos, aki kissé nemzetközi szemszögből nézi a dolgokat. A javaslattal lehet pártpolitikai sikereket elérni^ de nemzeti politikai sikert nem./Egy hang; Menjünk tovább ezen a lépcsőn. / - A legerősebb ellenérvet a javaslat ellen két képviselő mondta el, akik lélekben egyetértenek a javaslattal, de látva, hogy nem oldja meg a, kérdést, más megoldást követeltek.Az egyik Csilléry András, a másik ülain Ferenc volt. Csilléry azt mondta, s igaza van néki, hogy a kormánynak ;száz más mód áll rendelkezésiére a kérdéseket lényegükben rendasni, anélkül, hogy ehhez az eszközhöz nyúljon. Itt van a kormánynak a gazdasági téren gyakorolt hatalma, amelyet a közszRllitásokkal, sok más eszközzel es módszerrel gyakorol anélkül, hogy a jogegyenlőséget törvéhyben sértené, /ülain: Az is megsértése jogegyenlőségnek/ liagy különbség van aközött, ha támogatom a keresztényeket s ha a zsidókat elcsapom elfoglalt állásaikból- /ülain: Igy vagy ugy!'Jobbkézzel vagy balkézzel, az mindegy'/ - IJlain rámutatott arra, hogy a javaslat nem fog megnyugvást kelteni. Akik a törvényt sürgetik, hamar-tosan rájönnek, hogy vele a kérdés lényegében nincs megoldva,és sürgetni fogják a kormányt, amely azt hsi zi, hogy nyugalmat tud vele teremteni, hogy most már sokkal tovább menjen, /vitéz Benárd igost: Ha ez a módszer nem jó, akkor jó a másik módszer./ Nem módszerekre gondol, mert . egy nagy állam forradalom közepén oldhat meg kérdéseket, de a jogegyenlctlenséget forradalom nélkül a magyar alkotmány institúciójává tenni olyan rövidlátás, amelyet Magyarországgal elkövottetni nem szabad. /Vitéz Benárd Ágost: Mi nem akarunk. lurradalmat!/ Fórra-, dalomról nincs szó, nem szabad, hogy szó legyen s ai. nemzet árulója az, oki a forradalmat a falra festi. Ha forradalomról beszélünk, ennek az az oka, hogy éveken keresztül szabadon folyt az izgatás s ezért azokat terheli a felelősség, akik ezt nem akadályozták meg. Nem mentheti fel a kormányt ez alól a

t felelősség alól, mert nemcsak tűrte és elnézte a lázitást, ^nanem sok tekintetben maga is csinálta lapjain keresztül. Kötelességének érzi ezt megmondani itt is és a nemzet előtt is. /Némethy Vilmos: ^em ezt tette a.tizesztendős rendszee alatt! / Vannak a kérdésnek nemzetközi vonatkozásai is. /Benárd Ágost Ha a magyar kisebbség az arányszámon felül négyszeresen érvényesülnének, meg lehetnénk elégedve!/ A felelősek a magyar lei seb bs égek életéért mi^vagyunk s ez bizonyos dolgokra kötelez minket, /ülain Ferenc: De Magyarországért, is mi vagyunk a felelősek!/ /Bolyt .köv./- ORSZÁGOS LE FELTÁR K szekció