Napi Hírek, 1938. április/2

1938-04-23 [0416]

Ta/Vi /Egyesitett bizottságok ülése. II, folytatás/ Petainek/ Hiába vannak magukat hazafiasaknak valló zsidók, ha a magyar társadalmat átitatta a talán már a zsidók által is kiközösített zsidóknak tekintélyes tömege iránti ellenszenv, amely tagadhatatlanul önvédelemre serkentette a magyar társadalmat. Rassaynak azzal a kijelentésével kapcso­latban, hogy ez a javaslat óriási meglepetés volt, azt válaszólja, hogy ezt csak az mondhatja, aki légö.res térben él és aki nem tudia, mi* tör­tént körülöttünk a legutóbbi időben. Ezután azoknak a felszólalásával foglalkozott, akik Kossuth Lajost idézték mint aki védelmébe vette a zsidóságot. Felolvas egy Kossuth-idézetet, amely azt mondja, hogy "az ezen vallást követő népíaj számos söpredékének vétke miatt a méltányos­ság megtagadtatott azoktól is, akik ezen ellenszenvre nao érdemesek". Tehát Kossuth Lajos is .megállapította, hogy a zsidó népfaj számos söpre­dékének vétke miatt szenvednek. Rámutat a továbbiakban arra hogy a zsidó vezetés alatt levő vállalatok milyen nagy számban igyekeztek csak zsidókat alkalmakra.'Felhozza a sárvári cukorgyár, a Filtex, az Ulrich bádog- és ólomárugyár, a Viktória gőzmalom, a-')uener Bankverein, a Fabank, és az Ingei-féle elektromosgyar példáját. Hangoztatta, hogy a magyar szellemi­ség fellegvárait évtizedek ota hatja át a magvar nemzeti szellemtől tel­jesen idegen szellem* * . , . Meg kell állapítani, hogy a törvényjavaslatnak nagy jelentősége, hogy a szellemi élet felleggárait nagyon méltányos alapon biztosit ja a keresztény magyarság számára és oda igyekszik hatni, hogy lehetőleg minél * tökéletesebb módon legalább nyolcvan százalék erejéig érvényesüljön azdgazi magyar szellemiség Azoknak válaszolva, akik azt mondják, hogy a törvényjavaslat nem szolgálja az ősszmagyarság érdekeit, kijelenti, hogy az egész nemzet érdeke, hogy á magyar szellemi vezetést igazan a magyar géniusz hassa át. Majd érvényesül a társadalmi kapillairitás elve, hogy a tehetséges falusi fiatalság meg­találja a maga felszívódási lehetőségét az intelligens páljákra. Azokra az aggodalmakra, hogy az őrségváltás végrehajtásáre nem lesz képes a ma­t ar társadalom, azt feleli, Hogy tiltakoznia kell az ellen a beállítás len, hogy a magyar népben nincs meg a kellő rátermettség a gazdasági pályákon való elhelyezkedésre, Megállapítja, hogy ezen a téren lényeges -javulás tapasztalható, mert a statisztika adatai szerint igen nagy számban tódulnak gazdasági pályákra a keresztények. Végül azzal a kérdéssel'is foglalkozott, hogy egyesek állítása szerint a-törvény nem tökéletes, mert nem oldja meg a kartelkérdést és az árkérdést. Ez igaz, de a tőrvény javas­latnak nem is az volt a célja, hogy szociális és gazdasági csucstörveny • legyen*., Sok o.yan problémája van a magyar életnek, amely megoldásra var. Szembeszáll azonban Ulainnak azzal az állításával, hogy a törvényjavaslat bizonyos tekintetben bátortalan Ugy látja, hogy igenis, igen bátor lépés volt ez a kormányzat részéről. Reméli, hogy a kormánynak bátorsága, lesz ahhoz is, hogy a dolgozó'kisembereket megvédje a kizsákmányolőktól. A tör­vényjavaslatot elfogadja, Bethlen István gróf kijelenti, hogy tulajdonképen nem alatt felszólalni, de mégis megteszi, bár semmi reménye nincs arra, hogy'ebben a túlfűtött atmoszférában az objektív hangnak valami hatása legyen. Azért szólal felj mert meggyőződése szerint az objektív belátásra sohasem volt nagyobb szükség, mint most. Nem vagyunk egyedül Európában, A szóbanforgő kérdés nemcsak belügyi kérdés, ez világkérdés, amellyel minden ország foglal kozott a maga módja szerint és amellyel megküzdött egyik vagy másik mód­szer: segítségével. Ne higyjük, hogy a'kérdésnek így vagy amúgy való el-' intézése nem fog külpolitikai hatással, nemzetközi vonatkozásokkal birni. /Folvt.köv./

Next

/
Oldalképek
Tartalom