Napi Hírek, 1938. április/1

1938-04-02 [0415]

Ezt a katolikus háziasszonyok szövetségének memoranduma a kultuszminiszter úrhoz is követeli. Hangsúlyozza ez a memorandum, hogy kenyérkereső nők részére minél több alkalmat,adjanak a középfokú intézetek, A felszólaló helyesnek tartja Toperczer ákosné országgyűlési képviselő felszólalását a képviselőházban, amely azt kívánja, hogy nőtanitók legyenek a fiu-elemi iskolák alsó osztályaiban is. Ezt helyesnek tartja azért is, mert a legalsóbb osztályokban a fiúgyermekek is rászorulnak az anyai gondoskodásra. Kiomeli, hogy a miniszternek nagy érdeme, hogy az összes iskola fa fokban alapul vettfl a vallásos és hazafias nevelés biztosítását és méltányos tekintettel volt az egyházak autonómiájára is. Az uj iskolafajok az általános nemzet neveiént magasabb fokra fogják emeíni és sok tekintetben hozzájárulnak majd a társadalmi osztálykülönbségek eltüntetéséhez. Csak azt kivánia,hogy minél több helyen alakuljanak ilyen gyakorlati középiskolai intézetek. A magyar tanitószerzetesek szívesen fognak ezekben a nemzeti kultúra átképzését szolgála iskolákban munkálkodni. Pékár Mihály volt a következő felszólaló. Mindig az egyetemeket hibáztatták - mondotta - azért, hogy sok a diplomás ember, pedig az egyetem nem gyűjti a hallgatókat, ellenkezőleg az egyetemet ostromolják azért, hogy a pályázók felvehetők legyenek. Ha annyi ember akar az egyetemre menni, ennek okait kutatva rá kell jönnünk arra, hogy "az általános iskolai kötelezettség" behozatala vezetett ide. Ezzel nem azt akarja mondani, hogy nincs szükség általános iskolai kötelezettségre. Sőt! Ez nagyon fontos, mert hiszeD enélkül nem vagyunk versenyképesek a körülöttünk élo nemzetekkel. Az általános iskolai kötelezettség akkor, amikor behozták papiros törvény volt. nem voltak tanitók, tanárok, iskolák. Évtizedek kellettek ahhoz, hogy kellő számú tanitészemélyzet álljon rendelkezésre és meg legyenek a szükséges iskolák. Klebelsberg Kunó gróf 5000 iskolát állított fel az Alföldön, Hóman Bálint most állítja az ezrediket. Az általános iskolai kötelezettség jelentőségát pár számmal akarom feltüntetni: 1913-ban 10.000 emberből hárman, 1923-ban heten, 1933-ban tizen tettek érettségit. Igy ártnető meg az, hogy b^'r a csonka országnak fele lakossága van, mégis több az érettségizők száma, mint NagyMagyarországé volt. Ezzel szemben Németország ban 1933-ban 10.000 emberből hatan tettek érettságit, Vagyis Németországban kevsebben érettségiznek és pedig azért, mert elmennek a gyakorlati iskolába. Ott vannak a legjobb szaopaniskoiákj fotográfia-iskolák, molnár- sőr- stb. iskolák. Éppen ezért én örömmel üdvözlöm a gyakorlati irányú középiskolákat, mert itt nálunk is meglesz a lehetőség arra, hogy az általános iskolakötelezettség alapján kinevelt hatalmas tömeg a gimnáziumokon kívül gyakorlati irányban művel jemmagát és helyezkedjék el az életben. Balogh Jenő szerint az általános müveitság emelésé és a középosztály erősítése erdekében valamint tekintettel a politikai jogok kiterjesztésire helyesli az általános iskolai kötelezettség kiterjesztését, de törekedni kell arra, hogy az uj iskolatípusok levezessék a mai gimnáziumok túlzsúfoltságát. Az uj iskolákban is nagy súlyt helyezne a nem> zeti szellem élesztésere, valamint a nemzeti hagyományok ápolására. Kérdi, hogy a javaslatban tervezett leánynevelés képesíteni fogja-e a falu egészségvédelmi szolgálatára? Kívánja, hogy a középiskolában a közelebbi jövőben nyugalom álljon be. 4 . , . . /Folyt.köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció