Napi Hírek, 1938. március/2
1938-03-30 [0414]
oA Vv/Vv Paris, március 30. / Magyar Távirati Iroda. / A belpolitikai helyzet napról-napra zavarosabb. A sajtó továbbra Í3 egyhangúan sürgeti a pártok Összefogását s nemzeti egység kormányának megalakítását, ezzel szemben azonban az összebékülés es partközi együUmükódés gyakorlati lehetőségei napról-napra csökkennek s a párt el lentétek, - amelyeknek a kiújult sztrájkmozgalmak s a gazdasági és pénzügyi bajok állandóan uj tápanyagot szolgáltatnak, - egyre élesebb formában nyilvánulnak meg. • A jelenlegi kormányt mindenki átmeneti a; akulatnak tekinti, , d . e egyelőre senki sem látja tisztán, hogy Blum mikor, milyen körülmények kozott^és kinek fogja átadni helyét. Általában valószínűnek tartják, hogy a kormány bukása a most kidolgozás alatt álló nagy pénzügyi reform-tervezet vitája során fog.bekövetkezni, - amelyet a miniszterelnök még e hót végén a törvényhozás elő akar terjeszteni. A lelkekre a lappangó belpolitikai válság nyomasztó érzése nehezedik s a közvélemény egyre hangos abban sürgeti a helyzet gyors tisztázását. A sajtó egy része erőskezű kormány eljövetelében látja az egyetlen kivezető utat, itt-ott ismét felmerül az alkotmány reviziojanak gondolata s a belpolitikai és szociális zavarok hatása alatt a parancsuralmi eszmék is kezdendc lassan utat találni a francia közvéleményhez. Emilé Roche, a radikális La Rópublique főszerkesztője nyiltan rámutat arra, hogy a diktatúra gondolata divatossá vált. A közvélemény egy része elfogadja, másrészt hevesen ellenzi ezt az eszmét. De - kérdi Emilé Roche -, vájjon tudja-e a közvélemény, hogy gyakran épen ugy viselkedik, mintha a diktatúra eljövetelének ut.iát akarna egyengetni? A legutóbbi események óta ugy véljük, hogy a parlament maga megérett a parancsuralómra.„%yesek Rómában, mások a Spree partjain, ismét mások Moszkvában keresik a követendő példát. De alapjában veve a diktatúrák lényege mindenütt azonos. Sajnos, a franciák idegenből hozott, rosszul megemésztett, meg nem értett eszmékre vetik magukat. A külföldről érkező gondolatokat minden népnek kötelessége volna saját géniuszához alkalmazni, saját képére átformálni. Sajnos, mi mőg ezt az elemi munkát sem hajtjuk végre. A képzeletre haté, látványos, erőszakosan megrázó példákért fordulunk a külföldhoz, - senki sem gondol arra, hogy Anglia, Svájc, Hollandia vagy a skandináv államok kiegyensúlyozott demokrata rendszereit időzze mintakép gyanánt. Ami pedig az eredeti francia politikai eszméket illeti.a jövő szazad történésze kénytelen lesz üresen hagyni az-ennek szánt lapot. Valóságos téboly állapotában élünk, - folytatja Emilé Roche sötéten látó fejtegetéseit. A szenvedélyek vették át az uralmat, ami a legfel elmésebb felbomlás előjele szokott lenni. r Pedig a szenvedély, a harag, a rágalom, a gyűlölet nem tartozik Franciaország orcájának hagyományos vonásai kozé. Hinni szeretnők, hogy nemzetünk képének eltorzulása csak átmeneti s csak felszínes jelenség ... Mialatt Emilé Roche általános keretek között mozgó képet nyújt ,a politikai eszmék terén észlelhető zűrzavarról, addig Henri de Kerillis az Époque hasábjain feltűnést keltő cikkben öt pontba foglalt konkrét megoldást javasol a helyzet tisztázása céljából. Kerillis pontjai a következők: 1. Ct vagy hat tagból áll,' ncpj,léti-kormány megalakítása. 2. A törvényhozás két évre sz.ló elnapolása. 3; A szakszervezetek azonnali ^feloszlatása, ORSZÁGOSIXVÉLTAI 4; A sajtócenzura visszaállítása. Kszckció 5. Az alkotmány módosítása. Kerillis nézete szerint egyedül a fenti programiét enné t ' JLehetővő a fasizmus, a kommunizmus vagy a személyi diktatúra elhárítását. /Folyt, köv./
