Napi Hírek, 1938. március/2
1938-03-23 [0414]
0 FI/FI /külügyi bizottság HII.folytatása/. A külügyminiszter expozéja után, akinek fejtegetéseiért az elnöklő bárő Láng Boldizsár a bizottság nevében is őszinte köszönetét fejezte ki, a bizottság több tagja szólalt fel. Kenéz Béla az utódállamok magyar.ságának helyzetét tette szóvá, példákkal, így az uj román alkotmány törvénnyel is bizonyítva, hogy az utódállamok nagy számmal hoznak olyan törvényeket ós rendeleteket, amelyek kifejezetten ellenkeznek a kisebbségi jogokat biztositó és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeikkel* Azzal kapcsolatban, hogy Csehszlovákia most a német kisebbségek számára biztositotta a közalkalmazottak között népességi arányuknak megfelelő részesedést, elérkezettnek jelentette ki az idot arra, hegy ugyanezt a jogot a legnagyobb nyomatékkal követeljük a magyar kisebbség részéreA-. Jjlilés Józsel ugyancsak a kisebbségi kérdést tárgyaló felszólalásában arra mutatott rá, hogy Csehszlovákia szerződésileg vállalt azt a kötelffizettségót, hogy a Ruthén^földnek autonómiát adjon, mindmáig nen volt hajlandó telj esit eni ÜEckhardt Tibor a külügyminiszter expozéjának az osztrák-német egyesüléssel foglalkozó részéhez hozzászólva, ki jelentette, hogy Ausztriának a Német Birodalomhoz való csatlakozását mindig elkerülhetetlennek tartotta és az ilykép beállott viszonyok között kivánságot fejezett ki aziránt, hogy a: magyar-olasz barátságos kapcsolatoknak fentartására a jövőben is fokozott súly helyeztessék. A külügyminiszternek azt a bejelentését, hogy a magyar-lengyel békés együttműködés a jövőben remélhetőleg további kedvező fejlődést fog felmutatni, a maga részéről őszinte örömmel üdvözölte* %yébként kívánatosnak mondotta, hogy tartózkodjunk egyoldalú lekötőttség vállalásától és hogy a kormány a Népszövetséggel szemben és az antikommunista paktumot illetően tartsa fenn eddig követett politikáját, Végül kisebbségi vonatkozásban a saját részéről is szóvá tette egyfelől a cseher szági németekre vonatkozó rendelkezéseknek a magyar kisebbségire való alkalmazhatóságának kérdését, másfelöl a ma gy ar kisebbségnek Romániában immár tarthatatlanná vált helyzetétJLRássay Károly belátja, hogy az,osztrák -német egyesülés kérdésében a kormány érdemben nan tehetett mást, mint amit tett és annak a kívánságának adp_±t kifejezést, hogy a nemzet sorsát ne tegyék fel egyetlen kártyára* JGróf Bethlen István kijelentette, hogy az utolsó öt esztendő eseményei telje sen igazolták a külügyminiszter politikáját, akinek sikerült külpolitikájával olyan atmoszférát teremteni, amely lehetővé tette, hogy egy nagyjelentőségű nemzetközi esemény köztünk és a Német Birodalom között simán és minden zökkeni nélkül bonyolódhatett le. Szerinte az osztrák-német egyesülés folytán megváltozott helyzet a kérdéseknek egész sorát veti fel, amelyekkel a kormányzatnak foglalkoznia kell és ebben a vonatkozásban különösen gazdasági téren bizönyca megegyezéses létesítését látja szükségesnek. Kisebbségi vonatkozásban kéri^a kormányt; hogy a Csehszlovákiában elő magyarság szempontjából a legnagyobb figyel-' met szentelje a szudéta-németseg autonómia iránti követelésének, egyébként pedig azt a tényt, hogy Bukarestben a szomszéd állomokkal való viszonyunk normalizálása céljából a tárgyalások újból felvétettek, örömmel veszi tudomásul•^jPintér László felszólalásában a kisebbségi kérdésnek belső vauatkozásailral foglalkozott, annak a kívánságának alva kifejezést, hogy olyan nagy noazeti kérdések beji, mint a kisebbségi kérdés is, egységes kö ziél emény t kell ki alakítani* Jőróf Takách-Tolvaynak egy konkrét kérdése után Payer Károly az oszt rák-német egyesülő snek főleg egyes gazdasági vonatkozású kérdéseit vetette fel* /Fclyt.köv./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
