Napi Hírek, 1938. március/1
1938-03-02 [0413]
A Cru/Q, P á r i s,március 2. /Magyar Távirati Iroda/ Az Interparlamentáris Umo kisebbségi bizottsága a szenátus palotájában értekezletet tartott. A magyar csoportot Kenéz Béla doktor ny. miniszter, a budapesti Pázmány réter tudományegyetem rektora képviselte. A bizottság megvitatta az elnöklő Studer doktor svájci megbizott jelentését, amelynek értelmében az Unió megismétli a kisebbségi kérdésekben eddig hozott határozatait. Kenéz Béla doktor rámutatott arra, hogy ez a megismétlés a kérdést nem fogja megoldásra juttatni. Véleménye szerint a kisebbségi kérdésben jelenleg az egyetlen komoly illetékes fórum a népszövetség volna. Sajnálattal állapitotta meg, hogy a népszövetség eddig az Unió hozzáintézett kéréseinek nem tett eleget. Unnék - a politikai légkörön kivül - az is lehetett az oka, hogy a népszövetség aifent volt fajékoztatva. hogy a kisebbségi panaszok alaptalanok, jelentéktelenek vagy túlzottak. - Ha azonban - folytatta Kenéz Béla - az interparlamentáris Unió a népszövetséghez olyan adatokkal fordulna, amelyeket nem lehetne ilyeneknek minősíteni, Kétségtelen, hogy a genfi intézmény nem maradhatna néma. Haláz Umo kimutatná, hogy egyes államok^ törvényei homlokegyenest ellenkeznek a szerződésekben vállalt kisebbségi kötelezettségekkel, -na például az Unió szembeállítaná a szerződésekben biztosított iskolajogokat és egyes államoknak az iskolaügyre vonatkozó intézkedéseit - a népszövetség a nemzetközi szerződések ilyen flagráns megsértésével szemben márcsak azért sem maradhatna tétlen, mert hiszen ezekért a szerződésekért éppen maga a genfi intézmény vállalt jótállást. A bizottság Kenéz Béla doktor javaslatát hosszas és részletes vita után magáévá tette. Markovics cseh, főkében pedig Pella román megbizott igyekezett elgáncsolni a javaslatot, erőfeszítésüket azonban nem koronázta siker. A kisebbségi bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a magyar ' javaslatot az Interparlamentáris Unió nizzai értekezlete elé terjesszék; Maga Studer dr. elnök vállalta, hogy az értekezlet előtt ismerteti nemcsupán a javaslatot; hanem a magyar megbizott által összeállított terjedelmes anyagot is. Ezzel a határozottal véget ért az a passziv magatartás, amelyet az Interparlamentáris Unió az'193C. évi lendoni értekezlet óta a kisebbségi kérdésben tanúsított. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR r- K szekció L Ha/Wa London, március 2./Magyar Távirati Iroda/ Tokiói jelentés szerint a japán képviselőházban Konoje herceg miniszterelnök az ellenzéki támadások pergőtüzével szemben védte a nemzet mozgósításáról szóló törvényjavaslatot, hangoztatva, hogy nem lehet tudni milyan lesz a jövő háborúja, vagy hogy melyik ország lesz Japán legközelebbi ellensége., 3nnelfogva a kormány nem kötheti meg előre kezét a teandő háborús intézkedések tekintetében. A törvényjavaslat a legutóbbi világháború tanúságain alapul, amelyeket a kormány egv évtizeden át tanulmányozott és amelyek azt bizonyítják, hogy a korszerű hadviselés a nemzetek háborúja és a népek összes erőforrásainak mozgósítását követeli.
