Napi Hírek, 1938. március/1

1938-03-02 [0413]

A. Gu/Q Paris .március 2. /Magyar Távirati Iroda/ Az uj moszkvai hazaárulási pör és- az ujabb tömeges kivégzések kilátása a felháborodás viharát váltotta ki a francia köz­véleményből. Maga az óvatos és mérsékelthangu Temps is, amely kül­politikai kérdésekben félhivatalosan a kormány álláspontját juttatja kifejezésre, ma vezető helyen ad kifejezést méltatlankodasának. - Attól tartunk - irja a Temos hogy az előző szovjet hazaárulási pörök szörnyű látványa megismétlődik szemeink előtt. Ért­hető, hogy meg a z európai államok szélső baloldali köreiben is. an elvek pedig bizalommal viseltetnek a szovjet iránt, a forradalmi szellemben, ma a méltatlankodás hangja érvényesül és a tiltatkozás nagy hullámokat ver. Nem elvi kérdésről, hanem egyszerűen emberiesség ke meséről ( van sz\o* Most látjuk, hogy micsoda szakadék választja el a_demokratikus rendet attól a szovjeturalomtól, amely kommunizmus címe" alatt a : zsarnoki módszerek terén felülmúlja a történelem leg­sötétebb példáit is. J 5 -Moszkvának tudnia kell - folytatja a lap -, hogy ezek a bünperek és a nyomukban járó kivégzések milyen hatást keltenek a világ összes államaiban, elsősorban a demokrata államokban, amelyek­ben a'proletárosztály megőrizte a szabadság érzését és emberi méltó­ságát. Ezek a módszerek a SZOTjetkormány nemzetközi tekintélyén súlyos csorbát ütnek és lényegesen meggyengitik Moszkva genfi súlyát és a többi hatalmakkal való együttműködését. Ez a politika, anelyet a józan ész és a legelemibb emberi érzés egyaránt elitéi, kül- és belpolitikai téren egyaránt mély visszahatást fog kiváltani. - Néha azt halljuk, hogy a Kreml egyetlen és főcélja az, hogy - egykülső támadás veszélyével szemben - biztositsa az orosz népteljes egységét és összefogja az ország összes anyagi és erkölcsi erőit, JÍZ a torekíés indokolt lehet, de egy nagy nép egységét nem lehet azáltal biztosítani, hogy a kormány kegyetlen eszközökkel és módszeresen légüres teret hoz létre önmaga körül. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR "*•""••" K szekció A Gu/lJ P á r i s,március 2. /Magyar Távirati Iroda/ Flandin volt miniszterelnök a'Temps:. munkatársának nyilat­kozott a francia-német közeledés kérdéséről*Flanáin nem hiszi , hogy ujabb háború megoldhatná Franciaország és Németország ellentéteit. néze­te szerint a ket ország közül egyik sem volna képes elpusztítani a másikat.iizért • tehát tárgyalásokba kell bocsátkozni, mégpedig a lehető leggyorsabban. A tárgyalások megindítása előtt végre kell hajtani' a. < m rrl esz erei é st. Véget kell vetni a két ideológia harcának. A második feltétel - mondotta - az erőÉegyenlősége. Szabad tárgyalá­sokról csak ugy lehet szó, ha a két szembenálló fél egyenlő erősnek érzi magát. Németország eddigelé mindig panaszkodott a rákényszeritett parancsbékék miatt. Most nem lehet szó rxrót hogy mi a magunk részéről elfogadjunk egy német diktátumot. Ha az erők fennti megkívánt egyen­súlya fennáll, akkor miért nem kezdik meg a tárgyalásokat? Ha viszont az egyensúly még nem áll fenn, Franciaországnak nagy .erőfeszítéseket kell tenni£ hogy visszanyerje elveszített erejét. , . "^ítU-C- Flandin végül utalt azokra a mélyreható ellentojásokra, amelyek a népfrontkormány és a népfrontkormány eszméi, tettei és szán­dékai között fennállanake Az a benyomásunk - fűzi hozzá a lap hogy Flandin nézete szerint a tavasz folyamán háború ütött volna ki, ha Anglia nem módosí­totta volna politika ját u

Next

/
Oldalképek
Tartalom