Napi Hírek, 1938. március/1
1938-03-05 [0413]
H/Wa Győr, máreius 5./Magyar Távirati Iroda/ A kultúrházban tartott nagygyülésca Royal szálló külön-termőiben közebéd követte, ame lyen a pohárköszöntők egész sora hangzott ol. Darányi Kálmán miniszeterelnök a főasztalnál, Sztranyavszky Sándor házelnök és Kelemen Krizosztoa paanoxxhalmi főapát között* foglalt helyet, a kormány tagjai nem a főasztalnal ültek, hanem a közeééd többszáz főnvi résztvevője között a mellékasztal oknak foglaltak helyet. A pohárköszöntők sorát Polnicáy Lipót főispán nyitotta meg, aki a kormányzót éltette, majd Spáth Gyula polgármester Darányi Kálmán Miniszterelnököt, Vidonyi Zoltán felsőkereskedelmi iskolai igazgatóba párt gypri 'szervezete belvárosi kerületének elnöke Sztranyavszky Sándor házelnököt. Groffits Gábor fels.őházi tag Tasnádi Nagy András" or szagos pártelnököt. Erényi Károly kormányfőt anácsos, kanonoka párt megyei szervezetének elnöke pedig a kormány tagjait és a vendégetet Köszöntötte. Darányi Kálmán miniszterelnök rövid beszéddel vá3a szolt a pohárksjöjcöntőre; - Amikor 1920-ban Győrbe jöttem - mondotta - furcsa és zavaros idők voltak itt, A vasúti közelekedés csak a legnagyobb nehézséggel volt lebonyolítható : előfordult, hogy valamelyik gyár szénfelesleget kellett igén^bevennij meri csak igy tudtuk biztosítani, hogy a vonat Budaié stre tudgon menni. A vasúti kocsik ablakai be voltak törve; leromlott állaootban volt minden, nemcsak a közlekedés, hanem az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, de még a közerkölcsök is. Es akkor boldogult Fetser^ TDÜsnök ur bölcsességével és Boross Alán gyujtótüzü szónoklatainak segítségével sikerült a rendet helyreállítani; sikerült a közhangulatot Győrben is olyan irányba terelni, amelynek következménye volt az a lassú, nehéz fejlődés és haladás, amelynek során nemcsak ez a város és ez a megye, de az'ország és a nemzet is előbbre jutott. - Nem volna jó, ha ismét visszatérnének ezek az idők. Ss éppen ezért utaltam délelőtti beszédemben arra, hogy nem elegendő egyedül a kormány munkája, hanem erős nemzeti érzéstől átfűtött,itatott és hevített magyar társadalomra van szükség, hogy segiségére legven azoknak és álljon azok menüett, akik a nemzet vezetésére vallakoztak. A mult év áprilisáb n Szegeden mondott pohárköszöntőmben lemérni igyekeztem azt, hogy a nemzet fejlődése, haladása és ezeréves élete szempontjából a szellemi vagy az anyagi erőknek van-e nagyobb jelentőségük. Akkor pzt mondotta»t,hogy én hiszek a szellemnek anyagot átformáló erejében. Es ma mégis arról beszéltem, hogy anyagi áldozatokat kell hoznia a nemzetnek, mert olyan időket élünk, hogy anyagi áldozatok meghozatala nélkül ennek a nemzetnek további fennmaradása, ha talán nem is válik problematikussá, de kétségessé válnatik, hogy to•/á v, bra is emelkedni tud ez a nemzet azon az uton, amelyen eddig haladt. - Ugy érzem, hogy amikor ma a nemzet áldozatkészségéhez fprdu|tam és a magvar jövő érdekében a nemzet minden fiának közös munkájára apelláltam, nem vetettem olyan magokat, amelyek a nemzet televényében nem csiraképesek, hanem olyan magokat vetettem el, amelyek ki fognak kelni és meghozzák a maguk termesét, gyümölcsét. Én erre emelem poharamat, erre s ennetc a városnak és ennek a megyáne^, amellyel annyi nehéz év munkája kapcsol össze |fe jlődésSre, de az egész magyar nemzet haladására és jobb jövőjére! , , , ....
