Napi Hírek, 1938. március/1
1938-03-03 [0413]
o- H/Wa /Köz. ?%zottság III. folytatás/ • Cseh-Szombat hy László elfogadja a javaslatokat? mert haladást jelentenek. A gazdasági középiskolák szükségességét hansgulyozta s kérte, hogy minél tobb ilyent lét9sitsenek. Nagyobb helyet kell biztosítani a közgazdasági ismeréteknek a tanítóképző akadémia tantervében is. A tanítóság megfelelő anyagi ellátásáról is gondoskodni kell tekintettel a reájuk háramló nehéz és felelősségteljes feladatra. Benkő Séza rámutatott arra, hogy a gyakorlati irányú középi skoláft eddig sem voltak elég népesek, mert a szülők szivesebben adták gyermekeiket gimnáziumba, amelynek elv^gzéso minden főiskolára képesít. Kár te, hogy a líceumban szerzett érettségi vizsga megszerzése után megfelelő pótvizsga letételével az egyetem hallgatására is nyújtsanak lehetőséget. Kiemelte a valláserkölcsi nevelés fontosságát. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi mini a tar válaszolt ezután a felszólalásokra. Mindenekelőtt bejelentette, hogy a javaslat tárgyalására a dür^^sség kimondását kéri, mert szeretné,ha a Ház a javaslatot még a választójogi törvény előtt ifitárgyalná s igy ősszel a javaslat újításait meg lehetne valósítani. ——• <*— -3Ü&Ms * > Anna kifogásolta, hogy minduntalan uj törvények és rendeletek változtatják meg az iskolafajtákat. Ez nem különleges magyar jelenség, hanem világjelenség, mert mindenütt kisírloto znok a középiskolai rendszernek az élethez való átalakításával.. Kéthli azt is kifogásolta,, hogy javaslat-gi y nemcsak pedagógiai, hanem társadalompolitikai szempontokat is tartanak szem előtt. A magyar iskolarendszeri" a társadalom felépítésének megfelelően kell kiépíteni és nem kultúrpolitika az, amely nem tart szem olott társadalompolitikai szempontokat. Kéthiimeg nem lévő ellentétet támaszt a szociális gondoskodás tekintetében. Iskolapoliti kajának éppen az a célja, hogy a nep gyermekei közül kiválassza a tehetségeseket. Figyelmeztet arra, hogy az úribb rétegnek nevezett középosztályban, amelyre Keftüi hivatkozott, sokan vannak akik az alsóbb fcjfcrsadalmi osztályokból kerültek oda s . igen nagy szerephez jutottak a közéletben. Kétfij* azt is mondotta, hogy egyes iskolákban a tanerők az alsóbb társadalmi osztályok gyermekeit kedvezőtlenebb elbírálásban részesítik. Nem tud erről, inljább az'ellenkoző eljárást tapasztalta, ha azonban volna ilyen eset tudassa vele Kétfcli Ötpontos adatokat. Az ipariskolákról mondottak tekintetében felfogása annyiban tér el Pétrováczétól, hogy nem tartja szükségesnek minden tantervi és rendtartási részletnek a törvényben való felsorolását, ezeket a kérdéseket majd a végrehajtási utasításokban fogja szabályozni. Helyesli azt a felfogást, hogy a képesítés nem jogosítás az alhelyezkodésre, A kormány felfogása szerint a kultuszminiszter ezzel csak kivételes időkbon foglalkozhatik. Nálunk ma még nem alkalmazható a z az amerikai felfogás, hogv ne a képesítés, hanem az egyéni képesság legyen a dcmtő, a kormány azonban igyekszik enn^k az ut^át is egyengetni/Ezért kivan a 17 évnél idősebbek számára külön továbbképző osztályokat létesíteni, hogy különös egyéni képességeiket ér vényositoni tudják. Céls z-erü volna mas iskolatípusokban is a mezőgazdasági, a kereskedelmi iskolákban,esetleg a gimnáziumokban is. ilyen külön tanfolyamok felállítása, amivel megoldódnék az a kérdés is, hogy •a latin nyelvet nem tanitó iskolák növendékei is boj uthassanak az egyetemre. Természetesen mindez ?sak megfelelő kiválasztással történhet. Az a gondolat is _ fe lm érült, hogy a műegyetemen és a tudománvog ve temeken is legvenek akadémiai tanfolyamok, amelyekot a latin nyelvet ngn tanitó középiskolák növendékei hallgathatnak.
