Napi Hírek, 1938. február/2

1938-02-18 [0412]

Gróf Bethlen István szólalt fel ezután. Az előadó első ' módositáisésát, amely a választói jogosultság felsserélésére vonatkozik, teljes mértéitben helyesnek, kívánatosnak, jónak és kardinális kérdésnek tartja. Nincs azonoan ugyanebben a helyzetben a választói iogcinek- ' nél benyújtott módosításoknál, kár az általános vitáhál rámutatott ar-a. , hogy egy nyilt, őszintén bevallott pluralitás oldhatná meg a kérdést azoknak ?.z érdek éknek megfelelően, amelyeket szem előtt tartunK, A hat elemit nemcsak elfogadhatónak, hanem szükségesnek is tartja és felfogása szerint nemcsak' abból a szempontból van jelentősége, hogy a kisgazdaosztálynnk nagyobb sulvt ad a politikai életben, hanem abban is, hogy annak, aki a hat elemit elvégezte % komolyan lehetnek olyan i sn e- • rétiéi, amelyek képessé teszik a választójog okos és bölcs gyakorlására*. Rassay Tr

á-oly szerint ennél a szakasznál jelentkezik az egész javaslat alapelgondolásának a hib'ja, az, hogy kétféle választási rendszerrel keresi a kormány a tit. os szavazással szemben szükségesnek hangoztatott korrekt ív umokat. übből ered az, hogy a kormány kénytelen mesterséges jogcímek halmozásával valamikénen kiválasztást gyakorolni a választók között. Osztozik abban a felfogásban, hogy semmi értelme sincs annak, ha a kormány ilyen szelekciót akar csinálni s az irni-olvasnitudás kellékét pro futuro fenntartja. Amit a kultuszminiszter az elemi népiskolai oktatás mai helyzetéről elmondott, nem adja azt a megnyugtató érzést, hogy önhibáján kivül nem lesz olyan ember, aki nem jutott ^übba a helyzetbe, hogy a hat, sőt a négy elemit is elvégezze. Ha oz állam kulturális cenzust állit fel, ezzel kötelezettséget vállalt abban a tekintetben, hogy polgárai ezt a kulturális cenzust elérhetik. Ha rzonbsn ezt a kötelességét 'nem teljesítette, felmerül az a probléma, hogy melyik nagy érdeknek kell meghátrálnia, az általános igazságossági éraekne'-e, vagy annak a gondolatnak, hogy bizonyos kulturális nívón alul nem adunk választó jog'ot. .• • • *•'**., „ Gondoskodni kell annak lehetővé' tételéről, hogy mindenki megszerezhesse t

azt a műveltséget, amelyet előírunk, ha a közület életébe való' beleszólás jogát magának arrogálja."'Miért nem mondja meg a kormány nyíltan, hogy ad választójogot hat elemi, négy elemi vagy ezzel egyenérték mixeltség vagy - mint a kormány mondja. - az írni és ólvasnitudás alapján azoknak, a*.I.Í bizonyos összegű áll?mi adót fizetnek, Jz nyilt egyenes beszéd lenne, a kormány azonban ezt nem akarja kimondani, mert szerinte ennek rossz ize van. Amikor a többségi párt'belemegy abba. hogy akinek két hold földje van, annak legyen szavazati joga, akinek másiél nold^a van, annak ne legyen, nem a jövedelmet és a jövedelem megadóztatását veszii: alánul, hanem'egyszerűen a vagyont, amelyet valaki meg is örökölhetett. Hz hipokrizis. mert a helyes felfogás és a 'törvény helyes felfogása szerint más nem kapna t választójogot, csak olvan, aki adót fizet. Lényegileg az van a javaslatban, hogy "más nem kaphat választójogot, csak az, aki á hat elemivel rendelkezik, a szűkebb választói jog tekintetében pedig még rr ' hat elemi birtokában sem kaphat választójogot más, csak az,' a'.\ íre adó v-n kivetve. Kérdi, nem becsületesebb, nem őszintébb-e a jogcímek halmozása helyett bizonyos kulturális cenzus felállítása és bizonyos nyilt adófizetési kötelezettség mellett megállapítani a válásitőjogotí A mai rendszer mellett csak a jó isten tudja., ki maird ki és ki kerül be a választói névjegyzékbe. 3boől a választói jogcimhalmozásbol az or zágna. nem lesz haszna,"rengeteg igazságtalanság fog történni s a törvény hatályba lénéseután az első pillanatban majd, au ikor alkalom nyílik rá, félre kell tenni. /Folyt.Kőv ./ nnR7.XnosT.FVF.LTAH