Napi Hírek, 1938. február/2
1938-02-17 [0412]
Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter salait fel ezután, hogy tájékoztassa a bizottságot a hat elemi iskolai végy zettséggel fc&fMtólatos mai holyzeVtel. Hangsúlyozta, hogy nálunk minden községen, ahol elemi népiskola van, -windanütt folyik hat elemi iskolai osztályú tanítás. Nem áll tehát, hogy vannak olyan községi iskolák, amelyekben nem lehet végezni a natodik elemi osztályt, fannak községek, ahol több iskola van, ezekben bizonyos megegyezés alapján, mikor a ne» gyedik elemi után a tanulók skáma csökken, mert egyreszük más tipuai iskolába megy, összevontai folyik a tanítás.. " Össze* sen 137 magyar községben nincs ma néniskola, mert" ez ékben kevés a tan» kötéletfk száma, Ezek azonban osatlakozó községek, többnyire a délnyugati Dunántúlon, amelyekben a tanulók más községek iskolájába járnak, ahol tehát szintén maguk van elvégezni a hatodik osztályt. Ennek a lehetősége nek vannak bizonyos akadályai, igy a teha tséghiány , A tanulóknak körül* belül két-három százaléka áz abszolút tehetségtelen, akik nem a lka Inasak arra. hogv az elemi (magasabb osztályait elvégezzék es iskolaköt élezett* ségüK ide^e alatt az első vagy második osztály keretében szoktak megmaradni, van olyan réteg, amelynek nem volt módjában az ötöMk és hatodik, sőt az alacsonyabb osztályokat sem sikerrel elvégezni az iskolák nagymérvű túlzsúfoltsága miatt. Ezen kivánt segíteni gróf Klebefsbsrg Kunó, amikor 5,300 népiskolai tantermet épített és .* • • ,raaga is, amikor megindította 1,600 ilyen tanterem építését. Mindenképpen arr3 törekszik, hogy önnek a kérdésnek közoktatásügyije rövidesen elintéződjék. Megállapította, hogy az 1920-1927 években született gyermekeknek 70-80 százaléka végzi el evenként a hat elemi osztályt, vagy az ezzel egyenlő értékű polgári iskolai vagy középiskolai második osztáiyt. Valamivel rosszabb a helyzet azoknál, akik 1909 ás 1919 között születtek, ezeknél pontos számot meg nem lehet mondani, mert a/fészletes adatokat csak egy évre kapta^ • meg, de ezeknek is körülbelül 60-65 százaléka végezte el a natodik elemit. Ellenben a korábban születtek vagyis azok közül, akik 1908-ban vagy azelőtt születtek, akik tehát ma 30 évesekés ennél idősebbak mindössze 30-35 s zfealék vege zte el a hat elemit. Nagyon indokolt tehát, hogyhatárt állapítsunk meg az 1920.-1922 évfolyamnál, mert a lakosságnak 30 évnél idősebb rétegéből valóban osak kis kategória tudta elvégezni a hatodik elemit, ügy látja, hogy a mai iskolaápitési akoió aL**^ -tanítói intézményiaz mternátusi rendszer és a szociális támogata"e magoldásával rövid ido alatt elérjük azt, hogy a hat elemit végzettek számat 85 százalékta emelhetjük. Ennél magasabbra később sem jutunk, mert a legjobb külföldi statisztikával rendelkező külföldi államokban is az a helyzet, hogy a gyermekeknek mintegy l Qyl^sz ázal ékalnem jut e 1 a hatodik osztályi; » (tehet sefehiány m'ia t TegMs_^<?kpclj> . & *~ jt bízott fel g ezután áttért a harmadik szakasz tárgyalására. (Ekk * /Folyt.köv./^^ Ijjfcto ORSZÁGOS LEVÉLTÁR