Napi Hírek, 1938. február/2
1938-02-22 [0412]
Széli József belügyminiszter kijelentette, hogy elvben hozzájárul Petrovácz és Rassay indítványához és később majd közösen megállapított szöveget terjeszt elő. Sgyéoként kérte a szakasz változatlan elfogadását és a bizottság igy is határozott, A 27. szakasznál Lányi Márton előadó többrendbeli módositást indítványozott. Soltész János szintén módosításokat nyújtott be olyan értelemben, hogy mindazokat, akik sajtó utján vagy nyilvánosan elkövetett rágalmazás vétsége miatt elitéltek, ne lefessen pénzbürfc etés miatt kizárni a választójogból, hanem csak szabad ságvesztes büntetés miatt. Bassay Karoly nem elégszik meg azzal a módosítással, amit Soltész terjesztett elő. Nem lehet ötletszerűen megállapítani, hogy kit z^unk ki a választói jogból, handm elvi alapra kell helyezkedni. Kizárhatjuk elvi alapon a választói jogból azokat, akiket nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény miatt itélnak el és azokat, akik az állam alkotmánya és a társadalom rendje ellen követnek el bünoselekményt, de nem lehet ötletszerűen felvenni a rágalmazást mint kizáró körülmeiyt, Az eddigi törvények a kizáró bűncselekmények tekintetében megkülönböztettek nyereségvágyból elkövetett bűntetteket és vétségeket es ezt a komplexumot Kiegészítették olyan bűnöse lekményekkel. amelyeket az állam biztonsága szempontjából találtak veszedelmesnek, A javaslat viszont nóvummal jön s Düntett; esetében minden körülmények között kizáró hatályú. Nem vizsgálja, hogy nyereségvágyból elkövetett vagy más bűncselekménnyel állunk-e sz^mbafí."Ez a felfogás elvileg nem állhat meg, mert más az állam büntető hatalma s más az, hogy egy büneselekmény olyan defektusról tesz tanúságot, amely a választójogból kizáró .körülmény, A kizáró felsorolásokból kimaradt viszont olyan, amit mindenesetre fel kellett volna venni, igy például a korfeányzósertés büncsele kméiire. Miért nem vették fel mint Kizáró okot példuál a BTK 153. szakaszát, amely a lázadás bűncselekményéről szól. A régi választójogi törvények konstrukciója ás elgondolása a helyes és egyedül járható ut . K|rte a belügyminisztert, szerezzen megnyugtatást az igaz ságügyminisztériumtól az iránt, hogy a szakasz megfelel-e a helyes büntetőjogi elveknek és eléri-e a kivánt célt. Zsitvay Tibor a visszaes" rágalmazóval szemben szivesen fogadja el a választójogból való kizárást. Szivesen venné, ha a szakasz kiegészülne a hamis vad vétségének felvételével, amely tényleg nem szerepB 1 a kizáró okok között. Hiányosnak tartja azt is, hogy a lázadásban való részvétel vétsége kimaradt. Helyes volna, ha a szakasz* több oldalról megvilágítva és jobban szövegezve kerülne elfogadásra. .:»"." Brődi-Harrach iihamér és Hunyadi-Vas Gsrgely rövid felszólalása után Eckhardt Tibor is a szakasz atszövegezése máilett foglalt "ilást és kérte, hegy addig a határozathozatalt a bizottság tartsa függőben. Meisler Károly figyelmeztetett arra, hog T * a közéleti t tisztaság kérdésének egyik igen fontos pillére: az esklrTtséák hiánytik. Megtörté nhetik, hogy egy-két év múlva kiderül^hogy a saj^ó utján elkövetett rágalmazás, nem rágalmazás, hanem igazságvolt, erre vafinak esetek. Az ujságiró felelőssége mellett ott van a szerkesztő fokozatos felelőssége, A szerkesztő akárhányszor kénytelen a hátát tartani olyan újságcikkekért, amelyeket nem ő irt, mert az informátort nem szokás kia ani. ^_,_ í ___,_ W u_ f _ /Sfolvfc. köV./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció
