Napi Hírek, 1938. február/2
1938-02-22 [0412]
Az 1931 évi gazdasági válság következtében a munkás- és tisztvise lőrétege k egy része a magas lakbér miatt kénytelen volt Budapest könnyékére költözni s igy ott meglehetősen nagy népesedési folyamat indult meg. A lakosság nagy rétagit kizárnánk a választójogból, ha ezeknél a hatévi helybenlakást követelnénk meg. Kérte ezért, hogy a Budapest-környéki kerületek lakosságát a helvbenlakas szempontjából a budapesti lakossággal egy tekirtet alá vegyék, hogy hátrányt ne szenvedjenek. Zsitvay Tibor nem os ztja Györki álláspontját. Aki Budapest három választókerületének egyikéből a másikába költözködik, kétségtelenül megfelelhet a hatévi helybenlakás kellékének, de más szempont alá esik a Budapest közvetlen környékére való költözködés . Ha valaki gudapest területétől különböző uj közigazgatási területre költözik, nem élvezheti azt a kedvezményt, hogy a helybenlakás folyamatosságát megtarthassa. A főváros jelentékeny any-gi kárt is szenved azzal, hogy a kivonuló lakosság az uj telepeken válik adófizető polgárrá. Erődi-Harraoh Tihamér rámutatott arra, hegy a falusi lakosság méltánytalanabb helyzetben van a választójog szempontjából, mint a városi és Györki módositása osak növelné a falu sérelmét. B'.dchardt Tibor elismeri, hogy a Budap stről kifelé való vándorlás megnehezíti a főváros háztartását s ez nem kívánatos, megváltoztatására azonban a választójogi törvény nem alkalmas. A helybenlakás szempontjából a főváros közigazgatási határát nem tudja zárt területnek tekinteni. Feltétlenül helyesebb, ha a fővároshoz közeleső községeket, amelyek lakás szempontjából a párossal egy tekintet alá esnek, ' ebbe a lehetőségbe von&uk. Rassay Károly osatlakozik Jfckhardt felfogásához, üki a környékre való költözködést figyelemmel kiséri, látja, hogyt. nyugalmazott tisztvisá őkről. kereskedőkről, iparosokról van szó, A régi törvényekben semmiféle helyoenlakás követelménye nem volt.Ha á bizottság hat évben szabja meg a helybenlakás követelményeit, akkor ahol méltányos dologról van szS, a könnyítéseket meg kell adni. Ernszt Sándor rövid felszólalása után Széli József belügyminiszter kijelentette, hogy nem tudja elfogadni a javasolt módosításokat, mire a bizottság a s zakaszt az előadó módosításaival fogadta el. 'A 24. szakasznál Lányi Márton* előadó javasolt több kisebb módosítást s a bizottság Soltész János és Rassay Károly rövid fel zclalása után az szakaszt az előadó kisebb módosításaival fogadta el. A 2ü szakaszt hozzászólás nélkül fogadták el. A 26. szakasznál Lányi MÖrton előadó kisebb módosításokat nvuHott be, Petrováoz Gyula pedig kérte, hogy ne zárják ki a választójogból azt, aki köz jótékonyságból vagy közsegőlyből él, he azt végzett munka ellenében kanja. Nem lehet például közsegelyből élőknek nyilvánítani a szellemi szükságmunkásokat,koldusellencrökat, akik munka ellenében kapnak fiz§tést, amelyet azonban segélynek neveznek. Soltész János azt kerte ; hogy a yál asz tó jogtól osak akker essék el valaki, ha"tartcsan" él közjótekonyságből vagy segélyből, Rassay Károly a javaslat eredeti szövegét fogadja el, Zsitvay Tibor pedig támogatta Petrováoz Javaslatát . Györki Imre szabatosabb szövegezéssel csal: azokat kéri kizárni a választójogból, akik szegényházi, szere te tházijyagy menhelyszerü intézményben vannak mint ingyen ápoltak. Eckhardt Tibor ugyancsak határozott körülírását kéri annak, hogy a segélybőlélés mit jelent, /folyt. kÖV./ 0R SZ^ LEVÉLTÁR
