Napi Hírek, 1938. február/2
1938-02-22 [0412]
/A köz jogi bizottság ülése. 1, folyt./ H/K Aki isrori a magvar társadalmi viszonyokat és tisztában van a társadalom osztálvtagozódásaval, annak meg kell állapítania, hogy a kod if ikátcr nak a választói iogcimeknél a komplikált«ág útjára kellett lépnie . Ha a választójognak az a célja, ftogy felszinre hozza a társadalom mélyéből azokat az erőket, amelyeknek megnyilatkozása és egy nagy nemzeti akaratban / való összefogása a"feladata voltaképpen minden választójogi kodifikációnak, a'r'kor nem is lehet és nem is szabad másfajta választój got alkotni, mint olyant, amely felszinre hozza minden társadalmi réteg mélyéből az értékes konstruktív erőket, ezeket közjogi erőkké transzformálja s belőlük hozza létre a nemzeti akarat egységes kialakulását. A választójognak mint sréredényrejidszernek kell közvetítenie a társadalmi erőket az alkotmány és az álla útszámára. Ott, ahol a társadalmi szervezet komplikált, nem Ihhet egyszerű a-választójog sem,hanem idomulnia kell a komplikált társadalmi szerkezethez. Zeitvp.y az~ elektoros rendszer gondolatát vetette fel, I}í#ssay padig azt is hangsúlyozta, hogy miért nem térünk rá bizonyos adócenzus alkalmazására. Ha ezt tennénk, nem érnénk el azt a kivánt célt. hogy a választójogot hosszú Időre kikapcsoljuk közéleti problémáink közül, Közveieményünkhth,különösen abban a rétegében, ame lyet liberális közvéleménynek lehet nevezni, a mai pszihikai helyzetben magván a hajlandóság bizonyos antidemokratikus biztosítékok elfogadására, ha azonban helyreáll a normális lélektan, megindulna a második, a harmadik választójogi küzdelem ezeknek a kautéláknak leeoitésere. Nagyon helyesen jár el a kormány, amikor a választójogi kodifikácict nem a mai törnegpszihikai helyzetnek nyomása alatt valósítja meg, hanem a relatíve elképzelt sub specie aeternitatis égisze alatt. Rassav Károly nem kivan általános politikai disszertációt tartani a szakasz tárgyalásánál, mert az általános vita során ez már megtörtént és mód lesz rá a plénumban. Tény, hogy a pluralitás gondolata felmerült s azt is mondotta, hogy ha a kormány az átmenetet csak^a pluralitás bevezetésével tudja megoldani, akkor vezesse be ry iltan és ősziüténr A kormánv nem tért erre az útra, de nem lehet azt sem következtetni, hogy ő a oíurális választójogot követeli. Antal István ugy állította be a dolgot, mintha ő . /Rassav/ ilyen antidemokratikus intézménynek volna hive, pedie csak azt mondotta, hogy aki valamilyen útra lép,azt őszintén és nyíltan tegye. Azt nem lehet >étságbevonni, hogy a Javaslatban piuralitás wan. Az adócenzus kérdésiben is világosan kifejtette állá spont iát. ü javaslat a vagyoni erőket állítja mértékül. Szzel szembeni becsületesebb dolog nyíltan megmondani, hogy bizonyos kulturális oénzus mellett annak v-n választójoga, aki a jogcímek fennforgását bizonyos állami adófizetéssel együtt nyillan dekla,'ráljá.'Nem nyújt be módosítást ebekhez a szakaszokhoz, H<i a bizottság elfogadta azokat a jogcímeket, amelyek a tágabb választóm, kellékei^ ugy a kormány logikusan csak ezeknek a jogcímeknek variálásával állapíthatja meg a szűkebb választójo^pt. Csak egy módosítást nyújt te , az élethivatásszerü állandó foglalkozás megfelelő körülírására, amit ha nem teszünk meg, a legnagyobb bizonytalanság fog beállni és a legnagyobb visszaélések lehetősége fog jelentkezni. A módosítás szerint "az éleihivatásszerü állandó ^foglalkozás kellékének megfelel az, akinek olyan foglalkozása vagy állása van, amely után állami adóval van megróva, aki nyugdijat, öregségi vagy rokkantsági járadékot kap, végül aki vagyonának jövedelmeiből tartja el magát. /Folyt. koV./ ORSZÁGOSrjrv*r^
