Napi Hírek, 1938. február/2

1938-02-16 [0412]

.Ba Z*/Vr /Butvenko nvilatkozat, folytatás./ A zsidók ma luxusautókon járnak és gvönvörü villákban laknak, családtag­jaik pedig a krimi és Kaukázusi üdüíőhelveken nvaralnak. Ugyanakkor az orosz munkás havi 4-500 rubel éhbérből tengődik, amiből még csak két pár ócska cipőt sem tud vásárolni. Butvenko ezután az oroszországi nemzetiségek állapotáról beszél és inegemlitr, hogv Ukrajna ma nem egvéb,.iiint a szovjet ipari gyar­mata és a vala a virágzó ország lakosai a legnagyobb hvomorban élnek. Ha pedig felemelik ez ellen a helvzet ellen szavukat,akkor tizezrével gvilkoliák le őket. Hasonló a helyzete a szovjetunióban a többi nemzeti­ség ~nek is. ­Butvenko ismerteti az oroszországi terrort és megemlíti, hogv még a tudósok sincsenek biztonságban. Legutóbb például bebörtönöz­ték Tupolev tanárt, aki a szovjet hadsereg legkorszerűbb repülőgépeit tervezte.A szovjet tisztek ezreit gyilkolták le és sok diplomatát tettek el láb alcl azért, mert attól félnek, hogv elárulják őket. Résztvettem több nagv per tárgyalásán - mondja Butvenko ­saját szememmel láttam, hogy micsoda borzalmas keg vétlen segg el pusztít­ják el az érdemes és teljesen ártatlan emberek sokaságát. Butvenko hangoztatja cikkében, hogv végül is nem marad más hátra számára, minthogv elhagyja a bolsevizmust. A 25 éves bolsevista kísérlet, amelyet saját szememmel fi­t véltem, - fejezi be cikkét a menekült diplomata -^na^gvőződtein. arról, ogv a szociális elvaknek a gyakorlatba való átvite e teljesen kilátás­talan dolog. Éppen ezért átjöttem az igazi kultúra, civilizáció és igaz­ság világiba, hogy erőimet az emberi haladás szolgálatába állítsam. o Vv/Vv § Halálozás. Perénjyi József dr., a kegyestanitőrend levéltárosa, a Szent István Akadémia és az Erdélyi Magyar Irodalmi Társaság rendes tagja február 15-én este hosszabb szenvedés után életének 67-ik evében elhunyt. Perényi 1871-ben született Budapesten. 1666-ban lépett be a piarista rend­be és főiskolai tanulmányai végeztével 1894-ben kezdte meg 43 esztendőre terjedő tanári pályáját Kolozsvárott, majd később Sátoraljaújhelyen, Nagy­kanizsán, Veszprémben, 1921-től kezdve pedig Budapesten működött. A kivá­ló ^tanár elmúlása nemcsak rendtársait és hálás tanítványai százait borítja f yászba, hanem mélységes fájdalmat kelt a tudós körökben is, mert irodalom­örténetirásunk egyik legbuzgóbb munkását veszítette el benne, aki kora if­júsága óta fáradhatatlan szorgalommal foglalkozott az ujabbkori, de főként a színi irodalom történetével és e tárgykörből számtalan cikke es alapvető tanulmánya látott napvilágot. Temetése csütörtökön, 17-én délután fólnégy órakor fog végbemenni a Kerepesi-temető halottasházából, a gyászmisét pe­dig pénteken, 18-án,8 órakor fogják bemutatni a kegycsrend^ápolnájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom