Napi Hírek, 1938. február/2
1938-02-16 [0412]
oL Vv/Vv Londonb ól jelentik: Procter őrnagy, angol képviselő a Sunday Timesban.közölt nyilt levelében Krofta cseh Külügyminiszterrel vitatkozna azt fejtegeti, hogy nemcsak Németország, Olaszország és Oroszország érdeklődik a Dunavölgye iránt, hanem Franciaország is. Történelmi tény, hogy Franciaország tette^ az első kísérletet, hogy uralma alá kerítse a Dunavölgyét, ő rombolta szet az Osztrák-Magyar Monarchiát, teremtette meg a Kis Sitentet és birta ra Csehországot, nogy kössön egyezményt Oroszországgal, AZ Uj-Középeurópa felépítése csak akkor lesz lehetséges, ha Franciaország szakit mostani politikájával és rábírja szövetségeseit, intézzék el gazdasági, politikai és területi ellentéteiket a két megcsonkított középeurópai-állammal: Magyarországgal és Ausztriával. /MTI/ o Yv/Vv § A Külkereskedelmi Hivatal közli: Jugoszláviában a Vojnotehnicki Zavod.Kragujevac /Haditechnikai Intézet, Kragujevac/ 2.700 méter földalatti ólomkábelre 1938 február 24-iki, a Direkciia Drz.Zeleznica,Subotica /államvasutak Igazgatósága,SzabaáV ka/ különböző villanyszerelési anyagra 1938 március 2-iki határidővel ár1 lejtést hirdet./ta/ W Zw/ Zw /Vv Berlin, február 16. /Német Távirati Iroda./ N A Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz a következőket iria Hitler vezér és kancellár és Schuschnigg szövetségi kancellár megbeszélésének eredményerről: Az osztrák kormány a Hitler és ochuschnigg között lefolvt nyilt megbeszélés alapján elhatározta, hogv Ausztriában az igazi népközösség helvreállitása érdekében rendszabályokat léptet életbe és azzel véget vet a nemzeti elemek ellen eddig folvtatott harcnak. Az osztrák kormánynak ezt az elhatározását az egész nemet nép érdekében a legmelegebb rokonszenvvel üdvözöljük. A béke minden őszinte barátja örülhet annak, hogv ezzel egvuttal sikerült a középeuróeái feszültséget csökkenteni. Ez az eredmónv Hitler kancellár békepolitikáia helyességének ujabb bizonvitéka. Meg kell azonban állupitanunk, nogv egves külföldi körödben, nevezetesen a,külföldi sajtó nogv részében ugylátzsik még mindig kísérletet tesznek arra, hogy saját politikai számításaik állandó megbízható tényezőieként tekintsék azokat a nehézséjgekat, amelyek a német népet a középkor éta íét részre tagolják. Nem kell tehát csodálkozni, ha a külföldi sajtó "ultimátumszerű fenyegetésként" állítja be azokat a Jieggvező érveket es szempontokat, amelyek iránvadók voltak a berchtesgadeni találkozáson. E körökben Ausztria önállóságát ugvlátszik csak akkor ismerik el érvényesnek és hatásosnak, ha valójában mqgtelel az "ellenségeskedés" fogalmának. A német birodalom és Ausztria közötti egvség és szolidaritás azonban csak azok számára nem egyeztethető össze az önállósággá 1 és önrendelkezéssel, akik nem akarják megadni a német nép összességének az összhangzqtos és békés fejlődés lehetősegét. A »«5»«knémet népet többé nem téveszthetik meg harmadik államok illatéktelen Íteletei, hanem éppen ellenkezőleg még erősebben átérzi a német egység szükségességet. A "német egvenetlenség" megbízhatatlan tényezővé vált a'környező világ számára. Aki a német nép elleni rosszakaratbcl ebben a tényezőben bízik, az nem ismeri az igazi helvzetet. ORSZÁGOS LEXfWfty
