Napi Hírek, 1938. február/2

1938-02-18 [0412]

Toperczer Akosné rámutatott arra

y hogy a nők 1919-től. amiőta politikai jogaikkal félhetnek, olyan nagyfokú politikai érettségről tesznek tanúbizonyságot, hogy ez önmagában is megdönti azt az állitást, hogy a nőtől nem várható'olyan politi ai érettség és a közjónak olyan megítélése, mint a férfitől. Kilenc titkos választás volt Budapesten 1919 óta s a nők mindig rendkívül nagy megértést tanusitottak,sőt sokszor ők védelmezték meg a nemzeti és vallásos 'szempontot a szélsős^s elemekkel szemben. A női társadalmat épen ezért nagyon fájóan érintette hogy a törvényjavaslat nem vette figyelembe a nők 1319 őta kifejtett munkálkodását, annak ellenére, hogy újonnan' szerzett politi-.ai jogaik- "' kai nem éltek mohón, . hiszen ma is csak három nő van a képviselőházban. Utalt arra is, hogy a magyar nők nem ugy jutottak szavazati joghoz, mint a külföldiek, akik verekedtek érte, hanem a történelmi magyar asszony » álláspontján, aki a hazának mindenkor védelmezője volt a férfi oldalán, Ne várjuk meg a nő-társadalom forradalmositás át azáltal, hogy ők maguk vívják ki azokat a jogokat, amelyekkel eddig mindig a legnemesebben és leghelyesebben éltek. A,mai nőmozgalom nemzetpolitikai tendenciákkal indul a maga útjára, Az előadó javaslata a legélesebb ellentéteket már elsimította, indítványa tehát csak egy fennmaradó fájó pontra, vonatkozik; Javasolta

; hogy annak a nőnek, aki középiskolát vagy vele egy tekintet alá eső középiOku iskolát végzett, 26.'életévének betöltésétől legyen választójoga, ha a magyar állapomgárságra, az élethivatásszerü állandó foglalkozásra és az r egynelybenlakásra megállapított kellékeknek 'megfelel. Indítványának indokolásául hivatkozott a tanítónők esetére. A tanítónő, aki a hat elemi iskolában a közjog alapfogalmaira tanítja a gyer- » meket, nem rendelkezik szavazati joggal, az iskola pedellusa azonban igen. Zsitvay Tibor hangsúlyozta, hogy azok csalódtak, akik annakidején aggodalommal néztek a nők választójogának szélesebb körben való megadása eléés nem azok, akik bizalommal várták a nők politi<ai érvényesülését. .Lgen nagy hatást tettek rá Toperczerné felsorakoztatott indokai ,^Lehetetlenség volna az is, hogy a tanítónői társadalom, amely a honpolgárkötelességeire oktatja az uj* nemzedéket, •maga ne legyen elég érett a honpolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Csatlakozott Topa rezemé indítványához. Sckhardt Tibor szerint minden kérdést elvi alapon t^ell szemügyre venni, mert különben részben lehetetlen kívánságok, részben túlzott megszorító kötetelések előtt nyitjuk meg a zsilipeket. A helyes elvi alap ebben az a minimális alap, hogy ha egy asszony egy férfival egyenrangú, a férfi közéleti munkájával,családfenntartó tevékenységével azonos életét él és kötelességet teljesít, azonos jogokat is kell élveznie. Széli József belügyminiszter arra kérte a bizottságot, hogy a szakaszt az előadó módosító indítványaival fogadja el, a benyújtott többi indítványt pedig mellőzze. Toperczerné indítványa igen rokonszenves és kész vele behatóan foglalkozni s amennyiben a statisztikai adatok megfelelnek 'Toperczerné magánadatainak, a képviselőház elé jön megfelelő javaslattal. Teljesen igazat ad Sokhardtnak abban, hogy elvi alapra kell helyezkedni. Bizonyos átmenet szerűséget gondolna indokoltnak mer

J a női elem bevonása nálunk még átmeneti. Meggyőződése, hogy a következő választójogi reformnál már változik a helyzet. A bizottság ezután a szakaszt az előadó módosító indítványaival fogadta, el. az egyéb módosító indítványokat pedig elvetette. A bizottság február 22.-én, kedden délelőtt 10 órakor folytatja, a javaslat tárgyalását. _ ^ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR