Napi Hírek, 1938. február/2

1938-02-18 [0412]

Nem hive a nyilt pluralitásnak, mert rendkivül kihivé és nem letetne igazságos és méltányos jogcimeKen a plurális szavazatodat megállapitani. Ha ma veszély látható az ország jövője szempaijából, ezt a veszélyt elsősorban a Középosztály az intelligencia részén'lát ia

t amelynek politikai meggondoltsága, stabilitása ma na"gyon problematikus. Nem tudna olvan jogcimeket Konstruálni, amelyeK alapján egy nyilt pluralitást'íő lelkiismerettel el tudna fogadni, A nők választójoga nálunk a tapasztalat szerint bevált. Vidéken csak egy kifogás hozható a nők ellen, az hogy unják ^a szavazást, nem szivesen mennek az urnához. A nők választó-jogosultságát lehetőleg kitérjesztencőnek és a férfiak választó jogával egyenlős itendőnek tartja. Biinyadi-Vass Gergely szerint nem lehet vit-ís. hogy te valaki irni-olvasni tud. annál a háborús érdem okvetlenül méltánylandó. * Nemcsak azért, mert fiatalkorában eleget tett a harctéren Kötelességének, hanem mert az azóta eltelt két évtized alatt megszerezhette a politikai érettség minden Kellékét. A pluralitás érvényesülését nem látja a javaslatban; "ha van is benne, oly csekély mértéKben érvénye sül, hogy nem lehot pluralitásnak, hanem csak aranyositásnak nevezni. Bethlen István gróf ' r • újból f elszólal t és kijelentette, hogy 3ckhardt felreértette az o szavait, amikor azt mondotta, hogy a mezőgazdasági munkásoknak és cselédeknek a választójogból való kizárására törekszik. Kétségtelen, hogy a hat elemi kritériumának behozatalával a mezőgazdasági munkások es cselédek nagyobb része maradna ki a választói jogból^ mint a gazdán.na*, irre akart rámutatni, De viszont azért vannak a kisegito jogcimek, pogy kiküszöböljük azokat a méltánytalanságokat, amelyekre 3ckhardt rámutatott, Kétségtelen, hogy a Tiszántúlon a gazdáknak soKkal kisebb része végez hat ele'mit mint a Dunántúlon, de mégis túlzottak azok a számok, amelyekét 3ckhardt felhozott. A fő dolog olyan komoly kritérium, amely értelmiségi szempontból valószinüsiti, hogy az, aki választójoghoz jut, bizonyos fokig tudja, hogy annak gyakorlása mit jelent a maga es a nemzet szempontjából. 3zt csak a hat elemi adhatja meg s amig a hat elemi nem válik oJvan"által ánossá, amiit azt ő és jckhardt is kivánja, természetesen kisegítő jogcímekkel Kell gondoskodni arról, hogy tul nagy "aránytalanság ne történje::. Vitéz Balogh Gábor helyesli ückhardtnak azt a havasi atát . no

iJ a gazdasági ismétlő-iskola elvégzését egyenrangúvá kell {enni a hat elemi elvégzésevei, AnnaK a kérdésnek elbírálásánál, hogy a korhatár felemelése jogfosztást jelent-e vagy sem, figyelembe Kell venni azt a kedvező körülményt, hogy az átlagos emberi életkor nagy mértékben kitolódott. Meg kellene fontolni, hogy mindazon, akik a világháborúban arany vagy nagy ezüst vitézségi érmet szereztek, választó-jogot kapjanak akkor is, ha irnio'vasni nem tudnak, vagy nem családfenntartók, . S3igray Antal gróf aggályosnak tartja a javaslatot egy szempontból. 3gy hangú a felfogás abban, hogy meg kell "hozni a titkos választójogot. Nagyon megnyugtató volna szamára, ha ugy látná, hogy az ország helyzete egy ilyen kardinális kérdésben lehetővé teszi a próbálkozást. Ha a kormánynak ez a véleménye, megnyugdzik benne, mert az ő véleménye az voH, hogy nehéz a mai helyzetben kísérletekkel jönni s kérdés, nem vezethetnek-e ezek a kísérletek valamikor végzetes helyzet előidézéséhez. Osztja Dckhardtnak azt a felfogását , - akivel egy'bként sósban.egyetért - hogy"a női választójogot egyenjogúsítani kell a férfiakéval, üpen a szélsőséges elemek elleni küzdelem érdekében vaa szükség a női választójog egyenjogúsítására, f nők mindig inkább lassitják a radikális átalakulások tempó ját./^olyt,/