Napi Hírek, 1938. február/1

1938-02-09 [0411]

0 Kö/K P r o d o n o . Az alábbiakban a t, szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Pfundtner német birodalmi államtitkár ma este tartandó előadásának szövegét. Keretet később adunk. ••• ífundihner államtitkár előadása bevezetésében rámutatott a Magvarország ás a Német Birodalom alkotmányos élete közötti sok hasonlóságra, elsősorban az alkotmányos fejlődés történetébon mutatkozó p'rhuzam^sSágokra 4s a mostani alkotmányos életben mutatkozó rokonságra. Kát nemzet allamjogi kapcsolatának legritkább példája az olyan perszonális unió, .amilyen Zsigmond császár alatt 1410-től 1437-ig Magyarország és a Német Birodalom között fennállott. Amikor a német választóiéjedelmek Magyarország királyát római királlyá későbbi császárrá választották, Németország és Magyarország, amely addig soha som állott . állam jogi :apeso latban egymással, ugyanannak az uralkodónak a jogara alá került. •. Bár e perszonálunió államjogilag csak laza kapcsolatot jelentett, tagadhatatlan, hogy a közénkori állami hatalom alapja nagy mértékben az uralkodó személye volt. A törvényhozás királyi előjog volt, az uralkodó maga gyakorolta a végrehajtó ha talmat és a jogszolgáltatást. A perszoná^Lunió tehát messzemenő kihatással volt azoknak az államoknak az államjogi* kapcsolataira, amelyeket a közös államfő személye fűzött össze egymással. A perszonális unió tehát végeredményben voltaképpen messzemenő reális uniót is jelentett. így sok államjogi ás gyakorlati közös. > kapcsolat jutott megvalósulásra Zsigmond császár kancelláriájában az úgynevezett "birodalmi kanoeHáriában",sőt a birodalmi és amagyar kancelláriát közös vezetés alá rendelték. A birodalmi tanácsban is a fejlődfs során a magyar ás a birodalmi ügyek közötti eredeti megkülönböztetés mindjobban elmosódott egységes intézkedések iráhyában. Németország és Magyarország allamjogi kapcsolatai kifejezésre jutottak abban is, hogy birodalmi ügyekről szóló okleveleken a magyar királyi peosétet alkalmazták. Az uralkodó személyének egysége elsősorban a két állam egységes külpolitikai vezetésében és a közös hadviselésben jutott érvényre. Németország és Magyarország mai alkotmányjoga is sok hasonlóságot mutat. Sem Magyarországon, sem Németországban nem foglalták egységes alkotmányiéválbe az alkotmányos jogelveket. Sem Magyarországon, sem Németországban nincs különbség az úgynevezett "alkotmányjogi törve nyék" és egyéb törfenyek között. Szzel szemben mind a ké t orzágban a tir vények összességéből kiemelkednek azok a törvénvek, amelyeket állami alaptervé yeknek szoktak nevezni, ezeket azonban u Magyarországon is csak a szokásjog és nem tételes töévény teszi ilyenekké. Abból a tényből, hogy sem Magyarországon, sem Németországban nincs egyetlen összefoglaló alkotmánytörvény, következik, hogy az alkotmányjogi alapelveket több állami alapba-vény foglalja magában, tovább^ hogy hiányzik a társadalmi igyüttálés legfontosabb alapelveinek allamjogi kodifikálása. Mint Íratlan legfőbb jog kétségtelenül fennállanak az alkotrnáüyos életnek ezek az alapelemei, akár ugy mint Magyarországon, ahol ezeréves fejlődés során jogi intézménnyé váltak, akár ugy mint a nemzeti szocialista Németországban, ahol világnézeti alapra helyezték őket. Idetartozik a megszentelt jogi intézménnyé vált "Szent Korona tana", de idetartozik a "vezéri" gondolat, amelyen a nemzeti szocializmus állami életközössége felépül, Ennek az alapelvnek sem történt meg eddig alkotmányjogi tör vénybe foglalása. . . /Folyt, köv./