Napi Hírek, 1938. február/1
1938-02-09 [0411]
Ha/Vi /Közjogi bizottság ülése. JLl- Fo ytatás/ ^Meg kell nézni, hogy például Londonban mennyi a választók sz'ma ma a Cityben és mennyi a város perifériáin. Mennyire szembetűnő az aránytalanság a vidéken is, ahol az egyes kerületekben a választók száma 2Y,000 és 125.OGö között mozog. A kerületi beosztás aránytalanságát legszembetűnőbben mutat-'a az, hogy az 1931 évi választásodon a kormánypárt 14 millió szavalattal 493 mandátumot kapott, mig az^ellenzélfc félannyi^ tehát hétmillió szavazattal csak 50 mandátumot, öániában ugyancsak merőben különleges reddszabályokat találhatunk^ Dániában nem kevesebb mint 10,000 ajánló szükséges olyan párt jelöltjének ajánlásához, amely eladöiÁ nem/volt képviselve a törvényhozásban. Janiéban a választások eredményét a beli'gy-linisztor állapitia meg, Lengyelországban a titkos szavazást fakultntive vezették be t Aki titkosan akar szavazni, az szavazhat titkosan, aki azonban ezt nem akarja, az szavazhat nyilvánosan, Slismeri, vannak olyan államok is, amelyekben semmiféle .különleges biztosiakról nem gondoskodtak a titkos szavazás bevezetésével kapcsolatban, egyszerűen bevezették a széles választójoggal összefüggésben, * 3zefc közé tartozik elsősorban Po oszorszag, általában Néne torszár. Az eredményt ismerjük. Németországban - saját szavaik szerint - a rothadt parlamentáris rendszert kidobtak, Azt is tudjuk jól, hogy azokban az államodban, amelyekben a titkos szavazás bevezetésével es a széleskörű választói joggal kapcsolatban nem gondoskodtak megfelelő korrektivumokról, napirenden vannak a soroz'tos kormányválságok és állandó zűrzavar van, ríassay tagadásba vette az indokolásnak azt az elvi ki je^ entés át is, hogy a nyilt szavazási rendszer egészen más, mint a titkos szavazási ^rendszer. Sajnália. hogy kassait nem tudta meggyőzni, kénytelen azonban ezt ^az elvi kijelenteset az indokolásnak továbbra is fenntartani. Ha csak azt 'az egy körülményt nézzük, hogy miképen érvényesülhet a demagógia a nyilt és miképen a titkos szavazásnál, már maga ez is eldönti a kérdést. Ismétli, nem ugy áll a kérdés, ahogy beállították, mintha a kormány so : :allotta volna s választók eddigi szamát és egyszerűen esökicentette volna. Botorság lett volna, ha a normányilyen elvi alapból indult vo^na ki és ilyen álláspontot foglalt volna el # Nyomatékosan rámutatott a , ormány arra, hogy a titkos szavazás bevezetésével merőben uj helyzet, a tabula rasa esete áll elő, A választói jog komplexusának minden kérdését ennek az uj helyzetnek megfelelően kell mérlegelni, - ' "u a-z történt'a választói jogcimek megáll api tásánál is. A kormány egyáltalában n .m arra törekedett, hogy csökkentse a választók sz -imát x,hanem - s ezt .1 is ismeri - szigorú bonc*és alá vette az összes jogcíme/ et és osak azt nézte, hogy olyanjogcimoket állapítson meg, amelyek mellett feltételezhető a választok minimális intelligenciája t és a 'jó-an belátásna*. az a fo.-., amjly 'icllett a nemzeti agarat megnyilvánulásában való részvétel az egyes polgárra valamelyes megnyugvással ruházható rá. Azt is mond;a Rassay, hogy az 1925 XXVI. t.c-ben megál 1 unitott választói jogosultság maris a*Íogkonzurvativebb az egész világonemiért ^óllett tehát azt negváTtoz 4 atni t Szó fér ehhez a megállapít'shoz. Bassav nyilván tévedésből figyelműn kivül hagyta azt a körülményt, hogy az 1927-évi törvény a 33 szakaszban megállapított vélelem címén még analfabétáknak is adott választójogot, holott a választójogot tudvalevőleg; az egész világon legalább az irts-olvasís tud'sához kötik ,/?o" yt.köv ./
