Napi Hírek, 1938. február/1
1938-02-09 [0411]
•mar éPml *r * H/Vi /Közjogi bizott&ág ülése. Jt^ folytatás/ Külön köszöaetét és elismerését fejezte KÍ az előadónak, maid hangsúlyozta, hogy részletkérdésedre nom tér ki. erre bőséges alkalma lesz a részlotcs vitánál, csupán a szónokok által fclhozottakra teszi mog észrevételeit. Rassay Károly abbéi indult ki. hogy a javaslatnak elvi célja az volna, hogy a választok számát mindenképen csökkentse. Nyomatékosan hangsúlyozna, hogy téves ez a beállítás, a választók száma ehelyütt csak mísodrendü kardés lehet, Az első és legfőbb az, hogy az egész vonalon bevezetjük JSL titkos szavazás rendszerét. 3z a javaslat tengelye és emellett minden mis dolog jelentősége lényegesen elhalványul. Rassay talán nem is méltatja ..ellőkenen ezt a szempontot, mert. azt mondotta, nogv a titkos szavazás végeredményben nem más, mint a szavazás gyakorlásának, megnyugtatóbb, őszintébb, tökéletesein formája. Ha a kormány is erre a felfogásra helyezkedett volna, felesleges lett volna ugy 220 szakaszból áPó javaslatot megtervezni, -..lég lett volna néhány szakaszos javaslatban kimdÖani a titkos szavazás bevezetését. Nem tud-, egyetérteni Rassay felfogasával s az ellenkező álláspont érveit az indokolásban részletesen ki is fejtette a kormány. ízek az ervek elégje meggyőzhették a törvényhozás tagjait a kormány felfogása helyessége tekintetében és nagyon meglepte őt, hogy Rassay ezeket az érvedet nem'honorálta kellőképen. Rassay azt kérdezte, van-e még egy ál' : am a világon, ahol a titkos szavazás bevezetéséből olyan konzekvenciákat vontak volna le, hogy a szavazás formájának megváltoztatása az egész választási rendszer megváltoztatását is jelentette, k • külföldi péld'k a legváltozatosabb képet mutatják. Nem áll módjában, hogy sorra elővegye az egyes államok alkotmányát és kimutessa.. hogy az egyes államokban milyen rendszer-el kapcsolatban történt a titkos "szavazás bevezetése és az e^yes rendszerek jó vagy hibás voltára milyen kihatásai. * következményei voltak. Csak egyes példákra hivatkozik, rámutatva arra is, hogy milyen korrektivumok^van r ak alkalmazásban a tiUos azavazással kapcsolatban egyes külföldi államokban. Bármennyire kényes dolog is, mégis megemlíti a választási visszaélések kérdését, azt. annál nyugodtabban felhozhatja, mert a választási rendszert ugy fekteti le a Javaslat, ho^y - ezt azt hiszi, az ellenzék is koncedálni fogja - a választási visszaéléseket amennyire emberilek; lehetséges, kizárja. Amikor tehát a titkos választást bevezetjük, a legnagyobb súlyt helyezzük arra, hogy minden lehető módon kizárjuk a népakarat megnyilvánulásának meghamisítását s ugyanúgy biztositjuk a választások tisztaságát. Mit tapasztalnunk ezzel szemben sok külföldi államban. Nem hivatkozik a közismert balkáni példákra, de hivatkozik a titkos szavazás rendszerének ősi földjére, Franciaországra, ahol épen a titkos szavazással karöltve a legnagyobb hamisítások fordultak elő. Könyvek jelentek meg, amelyek ejgész tömegét ismertetik Franciaországban a kapcsolatos hamisit'sokna~. jzek Jyisszaélések annyira elharapóztak, mondhatná eldurvultak, hogy a,francia parlament 1900-ban külön bizottságot is küldött ki tanulmányozásukra, előfordult olyan eset is t amikor az egyik kerületben a választási elnök nyomban a szavazás lezárása után táviratilag tudatta a v'lasz tás eredményét a belügyminiszterrel, még pedig olyan időpontban, amikor az urnádat még fel sem bontottájg. Az ilyen rendszer bizonyára igen különös korrektivum, érthető, ha ilyennek még csak a gondolata is"igen távol-'llott tőlünk. Fel kelleát azonban ezt említenie akkor, amikor .xissay annyira , túlságosan egyszerűnek állátotta be a titkos szavazás be vezetésé ne.- kérdését, al kell ismernie közbevetőleg, hogy Rassay lojális volt bírálatában és beszédéből is csupán a hazafias aggodalom csendült ki. Közismert, hogy Angliában a titkos szavazás legjelentékenyebb korrektivuma a választókerületi beosztás rendszere, a beosztás feltűnően nagy a ránytalansága, /Folyt .köv./ ORSZAGOS LEVÉLTÁE
