Napi Hírek, 1938. február/1

1938-02-09 [0411]

Bethlen István azt mondotta, hogy a zsidókérdés veszélyes probléma. A szélsőjobboldali mozgalomnak hetven százalékban a zsidókérdés a létalapja. A kormánynak tehát amikor keresztényjfolitikát hirdet, komolyan teli ezzel a kérdéssel foglalkoznia, Szociális terén is keresztül kel' vinnie amit ezen a vonalon hirdet s akkor megtalálja maid az ellenszerét FI szélsőjobboldali mozgalmaknak. A javaslat helyesen oldja meg azt a kérdést, hogy ki..nek legyen országgyűlési és kiknek törvényhatosági választóíogiik. Snnek a felépitesnek megfordítása veszélyes lenne, A javaslatot lehel meg javítani és iobcá tenni és kell is. mai formíjában azonban nem lehet elfogadni mert eredeti szövegében olyan jogfosztásokat tartalmaz, amelyek nagy elégedetlenséget és visszatetszést keltenének, Ta/Vi l'lezey Lajos rámutat arra, hogy a háborút befejező békék a kölcsönös bizalmatlanság állapotát teremtették meg. A gyanú és a bizalmatlanság érzete azután átragadt mindazokra az intézményekre, amelyeken keresztül a régi Jurópát kormányozták. Az utóbbi évtizedek alatt olyan eseményeién cent'ink keresztül, amelyeknek alkotmányjogi és talán kormányzástani' következményeit helyes irányban r.ell levonnunk. Az egyik . ellenzéki vezér felszólalása során azt mondotta, hogy ő a haladó irányzatnak a hive, de nem konzervativ. L konzervativizmus nem olyan megveten ő és szégyenletes dolog, amikor az egyensúly tekintetében a társadalmi 'erők által : nem irá^ nyitva, hanem azok helyes irányítása mellett ber.apcsolcdik a na.l~dé ás az egyetemes nemzeti érdekedet szolgáló politika előmozdításába és létrehozásába. A parlament tekintélyének kérdését egymagában a választójog mikénti rendezése nem oldja meg. A parlamentek tekintélye csak most járt 1 e, ahol a parlamentéi alkotó törvényhozók saját személyükben nem voltak f ggetleno; a végrehajtó hatalommal és a gazdasági tényezőkkel szemben. 3zzel »\áDcsolatban felveti az összeférhetetlenség kérdésének, rendezését és a s^'tcjog ' rendezését is. Az újságíró-gárdát függetleníteni kell a saUovál

1 álatoktól, hogyha sajtó ljitüno művelői ne legyenek kiszolgáltatva magánvállalatok tetszésének vagy nemtetszésének, ne kellien esetleg magánérdekedet szolgálni, A mély eható szociális kér3ések megoldása' biztositét; a szélsőségekkel szemben'. A mélyreható szociális törekvésekben azonban nem lát olyan egyedül ható princípiumot, amely önmagában alkalmas volna a szélsőségek levezetésére, ha a támogatásra szoruló tömegek szociális téren valamit ''kanna*, a demagógia" mindig elhinti a magvát annak az elégedetlenségnek, hogy keveset icapíak és többet is kaphattak volna. A szociális intézf edíse,-: magukban véve nem elégségesek, de mindenééire garanciák annyiban, hogy a nagy 'szociális fesz"! tseg:et a keresztény erkölcsök méltányos es igazs'gos elve' alapján iparkodnak enyhíteni, ügy választójogi törvény és általában egv törvényalkotás demokratikus vagy nem demokratikus voltát nem az ál^anit^a meg, hogy milyen széles rétegre kíván építeni, hanem az az egyetlen feltétel szabja mer-, hogy a választói jogra érett es annak gyakorlásával egyedül a^közjó szoiupoatyából élő tömegek abba felvétettek-e és a kizárt tömegek részére meg van-e adva az egyenlő iogi lehetőség arra, hogy majdan a fejlődés folytonossága révén oda f el vetessenek + Miután ebben a törvényiavaslatban ezek a feltételek megvannak, nem }.át komoly aggodalomra okot. A kerülések beosztásánál bizonyos aggályok : vannak abban a tekintetben hogy nagyon is a numerikus szempontok érvényesülnek, Ha a történeti fejlődésre való tekintet nélkül jönnek létre egyforma kerületek, akkor kétli, hogy ezeknek a kerületeknek felíog-ísa ?z egyetemes nemzeti érdekek szempontjából minden zökkonés nélkül fog tudni megnyilvánulni. tA javaslatot elfogadia. 'Folvt.kö/