Napi Hírek, 1938. február/1
1938-02-09 [0411]
/Ta/V4 /Közjogi bizottság ülése. ÍI, fr^rtetát/ Azt láttyk, hogy ez a& 4*qr«evezett tökéletes választójog Németországban a nea&et -és o ^parlaraoritari/.mua ««őd jéh^ft, vezetett. Nem lehet tehát megjósolni egy választóiofi rendszer ere^teényét, ezt előre látni, seiténi, csak politikai tapintattal, bizonyos művészettel lehet, száz* százalékos Biztonsággal megjósolni azonban semmie&eire sem. Minden választójog próbaköve végeredménybenhogy trtólag a történelem ráütötte-e a"tökéletesség bélyegét és azt kell mondanom,' hogy azok között a viszonyok kőzött, amelyekben Európa ma él # még pedig élnek a kontinentális és különösen a legyőzött államok i^ r Jsjm kesaéiek Angliáról és Amerikáról - az általános választójog a történeie*» Ítélőszéke előtt megbukott, mert amilyen ki fogást alánul működött áurópábm a parlamentarizmus a háború előtt - hiszen voltak akror is egyes országokban vele ba,jok, de nagyjából és egészében kifogástalanul működött - ép olv Kevéssé voltak a háború után. az általános választójog megszervezése után képesek a kontinensen levő államok megküzdeni azokkal a bájokkal és feladatokkal, amelyek elé őket a történelem állitotta. Sőt azt Kell mondanom, hogy ez a választójogi rendszer még a nevesbe exponált országokban is lonőre* vitte a parlamentarizmust. Ha kutatom az OKo*at, amelyek ide vcz'ttek. - mondotta Bethlen István gróf - akuor két Okot vélek felfedezni. Az egvik Ok, hogy a háború széles tömegeket forradalmasitétt lelkileg a közápeurópai ál'amokban, széles tömegeket,-elsősorban azokat, amelyek amúgy is az osztályharc gondolatában nevelkedtek fel és enneK folytán forradaímosit^ alkalmuk nyilt e jelszavuknak megfelelően eljárni. De nemcsak ezek a tömegek lettek forradalmasítva, hanem a háb ru megingatta az összesség bizalmat az addigi vezetőkkel szemben. Hiszen látjuk, nogy nálunk, de mas országokban is, nemcsak a proletártömegek, hanem az intelligencia széles rétegei is annyira fo radalmositva voltak lelkileg, hogy megingott bizalmuk addigi vezetőikben és abban az elitben, amely addig 3urópai államainak a többségében a politikai hatalmat gyakorolta és irányitotta„ izgékonnyá tette a lelkeket olyan teóriák és eszmék számára, amelyek csík forradalmi lélekben születhetnek meg és végeredményben az államo. destruáHsához vezetnek. A második ok, amely ezt előidézte, az volt, hogy az általános választójogot abban a periben hozták meg, amikor a lelkeknek ez a foradalmositasa végbement. Jzáltal ugyanis a politikailag kevésbé isko" 1 .ázott, a gazdasági és szociális életben kevésbé konszolidált tömegek rezébe terült a politikai hatalom az ál^amoi.ban; ezek a tömegei: e hatalom al' élni nem tudván, a nagy nemzeti problémákat nem voltak képesek megoldani, aa ine* következménye lett azután, hogy egyik botlás a másikat követte, a parlamentarizmus a csőd elé került. Megbénult a nemzeti élet fő szerve, politikai szerve;- a parlameét. A választójog ilyen széles körre való kiterjesztése módot nyújtott a fórradalmosité folyamat további kiterjesztésére. Hiszen látjuk, nogy nemcsak* azokban az államokban, amelyek mint a háborúban vesztes felek, amúgy is ki voltak téve ilyen bajoknak, hanem azokban az országokban is kezdetét vette ez a folyamat, amelyek győztesek vagy semlegesen voltak. 31ég ebből a szemp'pntból Spanyolország példájára hivatkozni. 'De hivatkozom mag/'ra Franciaországra is, - folytatta Bethlen István. Lehet, hogy a népfrWkormányok a szalonkomr un izmus bizonyos vállfaját jelentik, de mindenesetre • előszobái annak a terrorisztinus kommunizmusnak, amelynek szenvedő felei mi 1919-ben voltunk. Ha végignézem a többi semleges országot; a Skandináv Államokat, mindenütt szociáldemokrata pártokat latotc uralmon. Annak, hogy ezekben az országokban nagyobb bajok nem következtek be, fő indoKa elsősorban a&.a^vérmérséklet,^amellyel azok ,a népek birnak, amely vérmérséklet a mienktol teljesen eltérő. /Folyt.köv./ *
