Napi Hírek, 1938. február/1
1938-02-09 [0411]
o- Ta/Vi A Lagyar Távirati ±roda ielenti: A képviselőház közjogi bizottsága szerdán délelőtt 10 órakor folytatta a valaarartójogi törvényjavaslat általános vitáját, A bizottság üléséi* Feóthy Pál elnökölt. L kormány részéről Darányi kálmán miniszterelnök. Szeli József belügyminiszter, továbbá Tahy I'szló ás kií-ecz Qdön államtitkárok ver tak jelen. Benkő Géza helyesli, hogy a törvényjavaslat a közjog terén nem ismeri el a szerzett jogokat. A kormány haladó konzervatív kormánypolitikát követ és ennek a politikai vonalvezetésnek a módszereit a helyesnek tart/Ha, A haladé politika jelentkezik ebben a . • t.-íT-.- . törvényjavaslatban azzal, hogy ez az első kormány, amely minden vonalon bevezeti a titkosságot választójogi rendszerünkben. A konzervativizmus pedig abban a megfontol tság.ban.'óvatosságban és azokban áltálakban, korrektívumokban jelentkezik, amelyek a törvényjavaslaton végigvonulnak. Hangsúlyozza, hogy a gazdaságpolitika és a szoci^lpolitika" terén évszázados mulasztásokat kell helyrehozni és "ezeknek a mulasztásoknak a jóvátétele nem sikerülhet rövid idő alstt, bár el kell ismerni, hogy évszázadokon át nem történt annyi e téren, mint az utóbbi három-négy ev alatt. Magyarországnak feltétlenül szüksége van stabil kormányzatra, mert látjuk, hogy a nálunk sokkal hatalmasabb és kultúrában is magasabb színvonalon állo Franciaországban milyen mérhetetlen gazdasági károkat ot.oz a stabil kormányzat hiánya. Rámutat arra, hogy á képviselők számának felemelése sokak előtt ellenszenves.. Mégis eli gadja a javaslatnak ezt a részét, mert egy parlament életképességéhez szükséges, hogy a képviselők száma ne legyen tulkevés. üJzenkivul elkerülendőnek tartja, hogy a felsőházzal együtt^ ártandó ülések során a felsőház majorizalhassa a képviselőház akaratát. Megemlíti, hogy az egyes törvényhatő— ságok között a képviselők száma nincs kellő arányossággal elosztva. A kétféle választójoggal nehezen barátkozott meg, de belátja, hogv amikor minden vonalon gyökeresen a titkosságra térünk át, tapasztalatokat csak ugy szerezhetünk, ha mindkét választási rendszert megvalósítiuk. Az ajánlási ^rend szerben kívánatosnak tartaná, hogy ne csak áz ajánlok minimális számát állapítsák meg, hanem maximális szamát is. A peticiős eljárás tekintetében túlságosnak tartja az abszolút érvénytelenségi okok szácr't. A javaslatot elfogadja. .Bethlen István gróf kijelenti, hogy a javaslat mellett szólal fel ; bár a javaslat mai formájával sok tekinteteen nem ért egyetl különben is alig lehet ma még véglegesen állást foglalni a javaslattal szemben, mert ármódosítások a javaslatot meg is javíthatjájfc* de el is ronthatják. Igen nehéz a végleges állásfoglalás azért is, mert a javaslat mellett nincs statisztika, pedig a magyar parlamentnek az volt a szokása, hogy amikor választójogot tárgyait akkor a választójogi ''avaslatban felsorolt ténykedések kilátásait megfelelő statisztikával illusztrálták. Nagyon sajnálja, hogy ez ebben az esetben nem történt meg, különbé en akkor, amikor meglehetősen bonyolult Javaslattal állunk szemben, amelyen minden módosítás 'igen messzemenő következményekkel jár. Annál nagyobb a felelőség abból a szempontból, hogy mit határozunk, mert a háború után alig veit olyan javaslat, amely akr-or-a fel el ősséget idézett volna a kép-Viselők fejére és magára a kormányra, mint oz a választójogi törvényjavaslat , Felfogása szerint sarkalatos eltérés van a nyilt szavazás rendszere éa a titkos szavazási rendszer között ,2 szempontból Rassay K>'rolylya szebben teljesen igazat ad a javaslat indokolásának. Rassay'rámutatott arra is, hogy a külföldön, amikor a titkos választójogi rendszert bevezették, nem foglalkoztak egyszersmind a választójog k'Jrével is, mert fd foeásuk szerint a két rendszer között nincs sarkalatos különbség/ T:i o 1 y t ,kcv /
