Napi Hírek, 1938. január/1

1938-01-11 [0409]

Ba Ha/Wa Róma, ianuár 11./Magyar Távirati Iroda/ A budapesti értekezlet az olasz sajtóban minden más eseményt háttérbe szőrit es a nagyobb olasz lapok mind a budapesti eseményeknek, szenté lik vezércikkeiket. A Budapestre küldött olasz különtudósi tok kiemelik az olasz, magyar és osztrák államférfiak első tanácskozásainak bizalomteljes voltát, de egytől egyig rámutatnak a római jegyzőkönyvek dinamizmusára és alkalmazkodóképességére, a Dunamedence és az általános európai helyzet szempontjából, A budapesti események külsőségei is élénken foglalkoztatlak az olasz sajtót és a tudósitók megjegyzik, hogy az olasz vendégek kellemes meglepetéssel hallóiák, hogy a Mussolini téren és a Hősök terén a tömeg olaszul éltette Mussolinit es Cianot, Signoretti,a Stampa különtudósi tó ja

y a következőket irja: - £ budapesti értekezlet első napja, amely a szívélyessé g és bizelom légkörében folyt le, megerősitette azt, ami a három aláíró félnek benső meggyőződése vélt, vagyisv hogy a jegyzőkönyv bebizonyította életképességát es alkalmazkodni tucl maja a megváltozott helyzethez, Budapesten mos^ arról van szó, hogy a három baráti állam tökéletesítse és kiépitse a római rendszert és bizalomteljes realizmussal haladjon együtt a jövőben is. Valamely rendszernek az értéke ugyanis nem zárt egységében, hanem ; éppen dinamizmusában és alkalmazkodóképességében rejlik, A Stampa - mint egyébként valamennyi olas2 lep is - nyomatékosan hangoztatja a róma-berlini tengely fontosságát, a jugoszláv-olasz megegyezést, valamint az uj román külpolitika jelentőségét. Olaszország - irja - tisztában van azzal, hogy a nemzetek közötti kapcsolatok igazi es tartós javulása csak ugy következhetik be, ha biztosítják a magyar kisebbségek jövőjét. Caiani a Popolo d,Itália különtudósitója rámutat a római jegyzőkönyvek aláiró hatalmainak első értekezlete óta bekövetkezett változásokra. Különösen a magyar közvélemény - irja - mindig nagy érdeklődést tanusitott aziránt, hogy a rómei jegyzökönyvek államai és más szomszéd államok között a kapcsolatok hogyan alakulnak. A cikkíró végül ezt fejtegeti, hogy a helyzet uj alakulása még csak növeli a római jegyzőkönyvek jelentőségét, amelyek igy Középeurópa fövő fejlődésének zálogává válnak. Virginio Gayda főszerkesztő, a GkQnale d,Italiában határozottan megcáfolja, hogy a budapesti értekezleten Olaszország azt kér-*te volna barátaitól, hogy példáját követve lépjenek ki a népszövetségből. Teljesen elegendő, hogy a baráti hatalmak tisztázzák és leszögezzék al-' láspontjukat a népszövetségi alapokmány egyes vonatkozásai tekintetében. Néhány angol lap azt irja, hogy az olasz komány Budapesten azon fáradozik, nogy elismertesse a keletafrikai birodalmat Ausztriával és Magyarországgal. Ezek az újságok nyilván elfelejtették, hogy Ausztria és Magyarország már 1936 novemberében elismerte az olasz hódítást. Érdekesen ismerteti a helyzetet Ugo d'Andrea a Layoro Fascistában. Olaszország teljesen megérti a Rét baráti állam . %

"« * politikai szükségleteit - irja - ezek viszont szintén tisztában vannak Olaszország politikájának céljaival. Róma, Belgrád.és Bukarest kapcsolatainak megjavulasa kiterjeszti a baráti kapcsolatok körét és a nemzetközi együttműködés területét a béke és az igazság érdekében, Olaszország célja az, hopy szilárd egyensúlyt és nyugodt biztonsagott szerezzen Európa e sokat zaklatott részenek. Az eddig elért eredmények alapján most bár tovább" lehet haladni a politikai egyensúly és az igazság ama célkitűzései felé, amelyek Magyarországot és Ausztriát vezetik,