Napi Hírek, 1938. január/1

1938-01-10 [0409]

o- K/Wa § A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó a miniszterelnök előtörjasztésére megengedto, hogy a bolgár háborús emlékérmet - szabályszerű adományozás esetén - az crrá jogosult magyar állampolgárok elfogadhassák és viselhessék, mégpe­dig a magyar királyi honvédség tagjai egyenruhán is. Ba Ha/Wa Róma, január 10./Magyar Távirati Iroda/ Az olasz sajtó Ciano gróf külügyminiszter budapesti fogad­tatásától visszhangzik. A lapok Budapestre küldött különtudósitói hasá­bos cikkekbon számolnak be a fogadtatás egyes részleteiről a magyar határ­tól egészen a fővárosig s nem győzik hangoztatni, hogy Magyarország n$pe milyen bensőséges lelkesedéssel fogadta Mussolini képviselőjét. A Popolo di Roma kulöntudósitőja szerint abban a fogad­tatásban, amely a magyar határállomáson várta az olasz vendégeket,már ben­ne volt az egész magyar nép mélységesen gyökerező,soha el nem muló barát­sága i/ország iránt, tf(jw*J # virginio Gayda a Giornale d, Itália főszerkesztője hosszú te le fon tudósításban számol be lapjának az első budapesti nap benyomásai­ról. Gayda megállapítja, hogy a romai jegyzőkönyvek rendszere már nem ta­lál akadályt útjában, sőt egyre többen hailandók osatlakozni a jegyzőköny­vek elveihez. A most egybeülo értekezlet feladata tehát az lesz. hogy a jegyzőkönyvek körén túlra fordítsa tekintetét a környező Duna vidékire és még ezentúl Európa általános kérdéseire. Tulkorán mondották azt, hogy Olaszországnak a birodalmi és Földközi tengeri politikája miatt csökkentenie kell politikai tevékeny­ságét a Duna vidékén és a Balkánon. A valóság az, hogy Olaszország nem mond le a legcsekélyebb mértékben sem dunai "i politikai ós gaz­dasági tevékenységeiről, Mint ahogy Olaszország jelen van a Dunamedenoe kérdéseiben,épen ugy Ausztria és Magyarország is jelen van Európa általá­nos politikájában. Gayda ezután az utóbbi időben létrejött kétoldalú megegye­zések fontosságáról beszel , majd a magyar-román viszonyról emlékezik meg. A Romániában élő magyar kisebbségek kérdése - irja -.életbevágó fontosságú mindkát állam és az egész dunai béke szempontjából. Éppen ezért ezt a kér­dést télies határozottsággal meg kell vizsgálni. Az olasz kormány bizalom­teljes várakozással és baráti együttműködéssel szemléli ezt a kérdést, , amelyet elsősorban a két érdekelt félnek kell egymás között rendeznie. Szó3 sinos arról, hogy egyik vagy másik félre harmadik hatalom nyomást akarna gyakorolni. Olaszországra is a békítő szerepe vár. Gayda ezitán sorraveszi a főbb európai kérdéseket a spa­nyol kérdést, a kommunistaellenes egyezményt és Olaszországnak a népszö­vetségből történt kilépésSt, Ami az első lépést illeti Olaszország nem akarja barátait politikájának követésére kényszeríteni, hanem hagyja, hogy a tények beszéljenek. Ami a kommunistaellenes politikát illeti egé­szen természetes, hogy Ausztria és Magyarország osztozik Olaszország poli­tikájának a szelleméDea. Úgyszintén nem kényszerit Olaszcr szág senki mást arra, hogy a népszövetségből való kilépésben kövesse. . Gayda végül hangoztatja, hogy a budapesti értekezleten a Bőma-berlini tengely is jelen van, amit a jegyzőkönyvet aláirt államok so­ha sem téveszthetnek szem elől, /Folyt.köv./ _:_,^ IT Í D

Next

/
Oldalképek
Tartalom