Napi Hírek, 1937. december/2

1937-12-30 [0408]

Gu/Vi /$3-as bizottság ülésének I. folytatása/ feltétlenül szükségesnek tartja, hogy az egyes iparágakban kiadandó végrehajtási utasitások szószennt fedjék a törvények intézkedéseit, A testi vagy szellemi fogyatkozásban szenvedőkkel egyforma megitélést kivan a tartós természetű betegségekben szenvedő családtagok részére, mert ezt magasabb nemzeti szempontok követelik meg. Végül aggályosnak tartja az orvosok túlterhelését és elég telén megélhetési lehetőségét, Krúdy Ferenc melegen üdvözölte a belügyminisztert, amiért az Országos Társadalombiztosító Intézetnek mind szélesebb körben szükségesnek érzett reformját megindította. Szükségét látja azonban annak, hogy az 1927-es törvény helyett az elmúlt tiz even át szerzett tapasztalatok alapján uj törvényes szabályozás következzék be. Addig részletes tanulmány tárgyává tegyék mind közigazgatási, mind közgazdasági szarcszempontbél egyrészt azért, hogy a túlméretezett adminisztrációt a szükséges legkisebb mértékre csökkentsék, ami egyúttal a társadalombiztosítási terhek leszállításával is kell hogy járjon, ami a mai nehéz gazdasági viszonyok között fontos kérdés. Másrészt azért, hogy a társadalombiztosítás körébe vont foglalkozási kategóriák egyrészét onnan kibocsátsák, mert sokkal kisebb gazdasági baj a biztositás elmaradása, mint ha a szegény népességnek • foként alkalma munkából élő része a drága biztositási 'terhek miatt nem jut foglalkozáshoz s kenyér nélkr-1 marad. Chorin Ferenc szembeszállt azzal az elgondolással, hogy a betegségi ág deficitjét a baleseti ágra háritsák. fírre a külföldön sehol nincs példa

% s ez a termelést - még pedig mind a nagyiparnál,,mind a kisiparnál - újból rendkivüli módon s igazságtalanul megdrágítaná Kívánja a hátralékok legerélyesebb behajtását- esetleg Büntető szankciói: alkalmazása utján is. A betegségi biztositás szanálását az ellenőrzés kiépítése és a szolgálatoknak ártörvényben előirt keretek közé való szorítása utján lehet elérni. Kívánatosnak tartja az. öregségi ágazat pénzeinek elhelyezésénél a legnagyobb óvatosságot. Örül annak, amiért megengedték, hogy az OTI munkáslakások építésére kölcsönt adjon s ennek kereteit felemelték. Az autonómia jogainak szűkítését hibásnak t-artaaá, mert az autonómia tudja legjobban megvédeni a munkások és a munkaadók érdekeit. ' Ezután Széli József belügyminiszter szólalt fel, /A "niniszter beszédét későbbi kiadásunkban közöljük/, A miniszter beszéde után a bizottság a rendelettervezetet általánosságban elfogadta. A részletes vita sorén Csilléry András t.'bbizben szólalt fel s felszólalt még Ssterházy Móric gróf és Teleszky János. Széli József belügyminiszter felvilágosítása után a bizottság a rendelettervezetet részleteiben is elfogadta. . •, • A 21, J-t abban a szövegezésben fogadta el a bizottság, amint azt áz előadó a miniszter megbízásából az eredeti szövegezéstol eltérő", szövegezésben előterjesztette . Végül a 3S-tagu országos bizottság vita nélkül tudomásul vette a bizottság 1937 július elsejétől december 30.-ig terjedő működéséről szóló jelentést, auáyet Koós Zoltán előadó ismertetett.