Napi Hírek, 1937. december/1

1937-12-02 [0407]

0 Kö/Vi Prága, december 2. A költségvetés képviselőházi vitáiáben felszólalt Porubszky ^éza magyar egyesült parti képviselő is, aki súlyos kifogásokat hozott fel a cseh árvízvédelmi intézkedések ellen. Szomorú tény - mondottá hogy a Felvidék és Ifárpá tolja folyóvizei mihelyt magyarlakta vidékre érnek, szabódon, fékevesztetten garázdálkodhatnak e magyar nép búzatermő földién már egy nagyobb esőzés esetén is. Szinte uey látszik, minthr ez a vidék mar csak adóUigyi szempontból tartoznék r. köztársasághoz* A párkányi éa zselizi iarasb; n 1937-ben oi arviz és a jégeső 25 millió cseh korona kurt okozóit* A két járás kedvezményes vetomrg formájúban mindössze mintegy 200*000 cseh korona értékű segélyt k pott. Üz Ü szenvedett kar ogy százalékút sem teszi ki. Természetesen mind két jurás lakosságé 75 szuzv lékben magyar xöldmi vesékből áll, r.kik adót és katonát százalékuk arányában ...anik a cseh álU.mn^k. Súlyos kifogásokat emelt Porubszky képviselő c cseh iskolapolitika ellen is. Mas törvények ériényesok tulajconképeni Csehországban és § ma sok Q Felvidéken és Kárptta ljan. Ezt a kettős v

ciyzetct ca cseh t...núgyi tényezők c. mcgyirnyolvü oktatás m^gnyomori tásara és elsorv- sz tusára ^osznál jak fel. é mogyvrnyelvű népiskolák sz.rvezése elvész o közigazgatás és tz ískoloi hatóságok útvesztőiben, de tót és csehnyeivü iskolásat exprest-.sebességgel létesítenek. Az sem fontos, ha ezekben rz iskolákbon t tf.nitó nem tud magyrrul és he G gyermekek kezdetben nem tanulnak setauit. A 25 magyarnyelvű polgári iskola fele nem önálló, a mrgyrr középiskolák nagyobb része cseh intézetek mellett működő trgoz-t, /MTI/ m » m W Kö/Vi/Y Berlin, december 2. /mi/ ., _ Delbos francia külügyminiszter kelet- és dálkeleteurónai útjáról a Deutsohe Diplomatisoh-Politisohe Korrespondenz a következőket irja: Az utóbbi évek tapasztalatai talán megérlelték azt a felisme, W osak katonai szövetségekkel egyáltalán nem érhető el a nemzetek megbékélésének és egyetértésének az a foka. amelyet valamemryi nemzet hőn onajt. hiszen kiderült, hogy sok állam, hatalmas fegyveres segitségben bizva, feleslegesnek tartotta megfelelően figyelembe venni nemzetközi és belpolitikai természetű feszültségeket és gondoskodni arról, hogy véget vessenek az állandó feszelyezettségnek igazságos kiegyezés ás mások szükséglöte inek jobb felismerése alapján. A szuverenitás alapelve mellett, amely megtilt minden külső beavatkozást, könnyen elfeledkeztek az egykor önként vállalt kötelezett ságekrol valamint a bölcseség legelemibb szabályairól is, amelyek azt parancsoltak, hogy megteremtse^ a jószomszédi viszony előfeltételeit. Nem hallgatható el, hogy hosszú ideig Franciaországban is nagyon elhanyagolták a békés fejlődés alapelveinek tanulmányozását. Volt idő, amikor Parisban egyáltalán nem tekintették örvendetesnek annak a politikának a sikereit, amely a feszültségeket közvetlen megbeszélések után küszöbölte ki, ós ezeket az eredményeket ugy tekintették, mint amelyek megzavarják azt a politikát, amely épen ezeket a feszültségeket vette számitásba politikai játékában. Németországnak kezdettől fogva az volt a felfogása, h'^gy a jól felfogott barátság nem jelent kizárólagosságot vagy épen állásfoglalást valamely harmadik állam ellen. Ellenkezőleg, a baráti kör minden kiterjesztése végeredményben csak hasznos lehet valamennyi érdekelt számára.A francia miniszterek londoni megbeszélése egyéb felismerések mellett bizonyára arra a belátásra is vezetett,hogy az a békés es természetes fejlődés,amelyet épen Németország kívánatosnak tart,egyáltalában nincs kapcsolatban seramiféle "háborús veszélyekkel "vagy hegemóniára való törekvésekkel.Ha a francia külügyminiszter utazásának ez a belátás a kkinduló ^7^7/ aZ U3 ellndulást Jelenthet a célok ás az eredmények tekintetében 1S. /MTI/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR — 1 " ' K *Tt>Vt'A&