Napi Hírek, 1937. december/1

1937-12-12 [0407]

Ta/Vi Nagykőrös, december 12. A Kisfaludy-Társaság és a Nagykőrösi Arany János Társaság "Bárd Miklós-estet" rendezett Nagykőrösön abo°l az alkalomból, hogy Nagy­kőrösön mozgalom indult meg vitéz leveldi Kozma Ferenc, irói nevén Bárd siklós szobrának felállítására. Az ünnepség a Hiszekegy eléneklésével kezdődött, majd " Patonay Dezső, az Arany János Társaság elnöke mondott megnyitó beszedet. Hácauta.ott arra, hogy Bárd Miklós mint katona ás költő egyaránt Kiváló volt; toll és Kard egyformán nagy érték. Bejelentette, hogy leveldi Kozma Ferenc szobrát a kaszárnya előtti Arany János-ligetben óhajtják felállítani, üdvözölte a Kozma-család meggelent tagjait, a'Kis­faludy Társaság küldöttségét ás a Bírd Miklós-estet megnyitotta. jzután Nanásí Miklós tanitókénző-intézetí tanár Bárd Mik­lós költeményeiből adott elő, majd Csathő Kálmán, a Kisfaludy Társas^ másodelnöke, mondott emlékbeszédét. Fol volt még egy olyan nagysikerű lir.kus - kerdozte beszéde elején - aki végig rejtve marcdt egy álnév mögött ás mint ember, sohasem kért részt abból a dioa&sépből, amit köl­tészetével aratott. 7a"jon miért idegenkedett ugy ' -'lírai költő lé­tére a nyilvánosságtól^Bárd Miklós születése, nevelese, egész egyénisége ás uri izlése nem engedte meg, hogy legbelsőbb érzelmeit a nyilvánosság elé vigye és ezért rejtőzött egy álnév mögé és mint Anonymus liUerator foglal helyet a magyar irodalom 'történetében. Bárd Kik 15a huszár volt és magyar g.azdaembeijolt. írói tollát ennek a világnak a szolgálatiba állí­totta, lelkében eszménykép élt a magvar úrról ás a magyar huszárról épen ugy, mint a magyar paraszrról. lantján már elnémult a hur, de amit da­lolt, örök dicsőseget szerzett neki. Hédéy Tivadar, a Kisfaludy Társaság másodtitkára, 31égia Bárd Miklósról cimü költeményét olvasta fel, a nagykőrösi és dunamelléki református tanitóképzőintézet énekkara Koudela Gézának Bárd Miklós szö­vegére irt Bji dalát adta elő, majd vi 4 éz Somogyváry Gyula xx olvasta fel özvegy leveldi Kozma Perencné Bánat cimü emlékezését. Horváth József "Bárd Miklós NagykorJsön' cimii saját költeményét adta elő, utána pedig Kár.y Lajos, a Kisfaludy Társaság titkára, mondott záróbeszédet. ^Bard Mik­lós magyar ur volt - mondotta - "ennek a mindinkább ritkuló fajtának minden jellembeli és lelki tulajdonságával. Legmaradandóbb és e'ész or­szágra szóló emléke költészete. 3 költészet méltó arra, hogy példaképen álljon minden ió és hü magyar előtt, gpen ezért örömmel üdvözli azt a mozgalmat, amely Bárd Miklósnak szobrot óhajt emelni Arany Jánosé közelé­ben, akire olyan megértő hódolattal tekintett. A Kisfaludy Társaság el­ismeréssel és öröm.el üdvözli testvéregyesületének, az Arany Já^os Tár­saságnak ezt a mozgalmát, ahhoz szivvel-lélek;.el csatlakozik és a magyar társadalom szeretetedé és jóindulatába . ajánlja a mozgalom támogatását. A nagysikerű est a Szózat eléneklésével ért véget./ríTl/ - - ­0 K/K Széke s fehérvár, december 1?. A székesfehérvári Vörösmarty Irodalmi és Művészeti Társaság egyesülve a Vörösmarty-Körre 1 felolvasó estén áldozott & nagy költő emlékének. A kör dísztermét nagy és előkelő közönség töltötte meg, amely­nek soraiban ott voltak az egyházi, katonai és polgári előkelőségek. Kelemen Béla, a kiváló nyelvész ás irodalmár Vörösmartyról mint színi­kritikusról tartott előadást, sok ércekts, eddig nem ismert irodalmi kuriózumot tárva a közönség elé. Bodor üladar iró mint vendég k öl te menyei ­beolvasott fel néhányat nagy hatassál. B.Szabó István humoros novellájával aratott nagy tetszést. K. Szabó Klári zongoraművésznő működött még közre Beethoven interpretál ágával. /MTI/

Next

/
Oldalképek
Tartalom