Napi Hírek, 1937. december/1

1937-12-09 [0407]

Y Tó/Y/Szj Stockholből jelentik: Svédországban még mindig nagy vita folyik arról,-hogy XII. Ká­roly svéd király halála milyen körülmények között következett be. A svéd csa­patok 1718 november 30.-án ostromolták a norvégiai Fredrikshald erődöt. XII. Károly svéd király, aki személyesen vezette az ütközetet osapatai élén, halá­losan megsebesült, Már akkor híre kerekedett, hogy gyilkosságnak esett áldoza­tul. Koporsóját négyszer is felnyitották - 1746-ban, 1799-ben 1859-ben és 1917-ben - hogy megállapítsák halálának körülményeit. A legutóbbi vizsgálatot 1917-ben Algot Key-Aberg tanár vezette^ aki szakértőkkel együtt t hosszú ideig folytatta vizsgálatait. Arra a meggyőződésre jutott, hogy a király gyilkosság áldozata lett,'mégpedig valószinüleg a svéd hadseregben harcoló valamelyik kül­földi zsoldoskatoha lenetett a gyilkosa. Algot Key-Aberg tanár véleménye sze­rint ugyanis a halált okozó golyót legfeljebb tiz méternyi távolságból lőhet­tek ki. Egy másik felfogás szerint - amelyről Gustaf Hultkvist dr, fi Svensk' Tidskrift cimü lapban hosszabb cikket közölt - a golyót bár kis távolságból.' mégis az erődből lőtték ki és igy a király nem gyilkosságnak esett áldozatul, hanem harcban esett el. Ezt az elméletet azonban megcáfolni látszik egy svéd katonatiszt vizsgálódása. Ez a svéd tiszt a helyszinen folytatott tanulmányo­kat és arra a meggyőződésre jutott, hogy a királyt mégis meggyilkolták. Ezt a meggyőződését arra alapit ja, hogy a király testében talált lövedék hasonla­tos azokhoz a lövedékekhez, amelyeket a svéd hadseregben szolgáló külföldi zsoldos-csapatok használtak. Svédországban tehát még mindig megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy XII, Karoly gyilkosságnak esett-e áldozatul, vagy pedig harcban esett el. üzt a kérdést kétséget kizáróan talán sohasem sikerül tisz­tázni, A kérdés újból való felvetésére a király halálának legutóbbi évforduló­ja adott alkalmat és a svéd sajtó hosszú ' cikKekben foglalkozik az eseménnyel • C L Szj/Szj Londonból jelentik: A washingtoni Smithson intézetben megszólaltatták a világ egyik legulső fonográfhengerét, amelyet Alexander Graham Bell, a távbeszélő feltalálója készitett 1881-ben. A hengert ötvenhat éven át az intézet páncél­pincéjab^n őrizték. A kezdetleges régi henger recsegő hengpn szavalt néhány rövid Hamlet-idézetet és ezzel a kijelentéssel fejezte be'szövegét: "En egy gramofon vagyok, a mamám fonográf volt*'. Az utóbbm tréfás kijelentés Bdison legkorábbi beszélőgépére oéloz, amelyet fonográfnak neveztek. Majdnem egyidejűleg játszották le a londoni nemzeti körben aá a viaszhengert, amelyen Edison személyesen örökitette meg Gladstone. az agg szabadelvű miniszter hangját. Gladstone jellegzetes dagályos stilusabnn elra­gadtatással üdvözölte az uj találmányt, amelynek n-gy jövőt jósol az emberiség oktatására es gyönyörűségére, /MTI/ 0 L Szj/3zj Londonból jelentik: , Muirhead ezredes, légügyi alállamtitkár, több kérdésre felel­ve bejeinetette az alsóházban hogy a légi haderőnek jelenleg 123 repülőraja van Angliában es huszonhat a tengerentúli állomáshelyeken. Egy repülőraj név­leg tizenkét gépből áll, ác nem minden raj érte még el ezt a létszámot, /MTl/ *m —

Next

/
Oldalképek
Tartalom