Napi Hírek, 1937. december/1

1937-12-07 [0407]

/Egyesített bizottság ülésének III. folytatása/ Gu/Vi Lázár Andor igazságügyminiszter kijelentette, hogy a felsőház jogköre kiterjesztésének kérdését a felsőház nyilvános ülésén kivánja részletesen kifej eni, ezúttal csupán a felszólalói:-részéről különösen hangsúlyozott kérdésekre kíván megjegyzéseket tenni. Először Prónay György bárónak azzal a kívánságával foglalkozott, hogy a fontosabb törvényjavaslatokat előzetesen közöli !?k a felsőháznak azokkal a tagjaival, akik a törvényjavaslatban tárgyal! kérdéseknek kiemelkedő szakeríői. ' •*.%. .. Kijelentette, hogy ez a kivánság összhangban áll a kormány szándékával; a kormány eddig is ezen az uton "hal dt, A képviselőház december 3.-i ülésén Antal István képviselőnek adott válaszában kijelentette, hogy a felsőházról szóló törvényeink ép ugy, mmt a magyar alkotmányra vonatkozó egyéb törvényeink is, rugalmasak és így - amennyiben a nemzeti társadalomban ujabb erőik lépne!: előtérbe, a kormány mindig megtalálhatja a módját annak, hogy ezeknek a felsőházban való résztvételet biztositsa. A képviselőházban mind a bizottsági, mind a plenáris* '• tárgyalás során nagy erővel lépett fel az a kivánság, hogy ha a törvényiavaslat összeütközések lehetőségét tartalmazza, akkor a törvényben biztosítani kell a kiegyenlítés lete tőségét is. Ez az erőteljes kivánság eredményezte a képviselőház bizottsági szoveöének második szakaszában foglalt kompromisszumot a törvényjavaslat eredeti álláspontjával szemben. Az együttes ülés történeti előzménye a magyar jogban a mixta sessio intézménye. i . Ez régi jogúitokban kiterjedt mértékben érvényesült a második paragrafusban foglalt szabályozás szempontjából tehát nem kellett külföldi példa után menni. Meg kell azonban jegyezni, hogv az együttes, ülés lehetőségének bxztositása egyáltalán nem állja utjár annak, hogy a két ház előbb a hatályos jogunkban meghatározott módon keresse az ellentét kiegyéniit ééét vagyis a kompromisszum minden lehetőségét kimeritse. Fennmarad ellentét esetére a házfeloszlatás lehetjsége is, de lehetnek olyan körülmények, amikor nem kivánatos erre az útra térni. A második szakasz tehát mindenkenen oeleilleszkedik alkotmányunk rugalmas rendszerébe. • Ugyancsak Prónay György báró észrevételére jegyzi meg, hogy a magyar jog nem ismeri a. pénzügyi törvényjavaslat fogalmat. Ez'az angol jogban ismeretes - ± /money bili/ abban á formában, hogy az alsóház szpikere tnegf eieJübeznetetlen módon állapit ja me»., mit kell ílyai törvényjavaslatnak tekinteni. Közvetlenül az 1911. évi Parliament Act megalkotása előtt a kérdés éles megvilágításba került. Az angol kormánv ugyanis ekkor .úgynevezett omnibus bilit terjesztett az alsóház elé,

J amely a költségvetési felhatalmazáson tul főleg szociális tárgyú pénzügyi rendelkezéseket javasolt. A lordok háza ezt az alsóház szpikerének felfogásával'szem ben nem tekintet te' money bilinek. Mint Gretton" angol iró hangsúlyozza, itt" arról volt szó, hogy általános törvényalkotási témákat kötőt-ek át a pénzügyi .törvény szalagjával. - ; Nálunk a felsőházi törvény 31. §-ának ötödik be' ezdése kifejezetten csak a költségvetési appropriációs és más olyan felhatalmazási /indemnitási/ törvényjavaslatról szol, amely a pénzügyi felhatalmazáson felül más rendelkezést nem tartalmaz. 3z a bekezdés csak a tárgyalás egyhónapi határidejét szab§a meg a felsőházra; más kérdést tárgyal azonban a törvényjavaslat első paragrafusa, amely csupán azt rendeli lioay a költségvetés tárgyalása egyedül a képviselőház joga, vagyis tehát a Költ ségvetés'nek az apnropriációs törvényiavaslat tárgyalása előtti elfogadása illeti meg egyedül a képviselőházat ./Polytköv ./