Napi Hírek, 1937. december/1

1937-12-07 [0407]

Gu/Vi Sz pedig felsőházunkban kiválóképen van mintegy intézményesen biztosítva, üröminél üdvözli a törvényjavaslatot , mely'ősi alkotmányunk: elveinek is megfelel és gyakorlati szempontból is helyes, mert crősebbc, alkalmasabbá fogja tenni a felsőházat a nemzet érdekéhek szolgálatában. Pronay György báró'kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot bizottsági tárgyalásra tűzték Vi, mielőtt valamennyi bizottsági tag megkapta volna; Ezáltal lehetetlenné teszik, hogy a felsőház alapos" munkát végezhessen. Kérdést intézett a kormányhoz, hogy szándékozi; -e a felsőház szervezető. " ' i tárgyában módosító törvényiavaslatot beterjeszteni. Ami a törvényjavaslat érdemi részét illeti,-Kifogásolta, hogy a törvény nem intézkedik"világosan az Í926:XXII.t.c. 31. § ötödik bekezdésének helyes interpretációja tárgyában. Aggályosnak tartja a"törvényjavaslat hatodikja-át, amely a törvény életbeléptetéséről szól, mert ezáltal a felsőházxa választójogi törvényjavaslat tekintetében nem rendelkezik majd azzal a hatáskörrel, amely különösen ebben az esetben kivonatos lenne. JAfWfoM ttitóz leresztes-Fischer Ferenc reflektálva Prónay Gyögy' báró felszólalására, az adott: esetben nem látja kifogásolhatónál azt. hogy a törvényjavaslatot már a bizottság elé hozták, mert hiszen annak több mint három hét óta változatlan szövegét ismeri a felsőház minden tagja és mindenkinek módja volt a kérdéssel alaposan foglalkozni. Ami Pronay György bárónak az első szakasszal szemben tett megjegyzéseit illeti, eboen a kérdésben nem lát . '" .-JA semmiféle értelmezést sem szükségesnek, sem megengedhetőnek., mert a javaslat világosan megmondja, hogy a felsőház paritásos jogköre egyedül és kizárólag a költségvetésre és az appropriációra nem terjed ki. Ha tehát a költségvetési törvényjavaslatban bármely egyéb elem van, arra nézve a felsőház a maga törvényhozási hatalmát paritásos jogkörben gyakorolja, hátért az együttes ülés intézményével szemben hangoztatott bírálatodra is, az életbeléptető rendelkezés kérdésében pedig annak a nézetének adott kifejezést, hogy bár ebben & rendelkezésben bizonyos bizalmatlanság megnyilvánulását lát^a a felsőházzal szemben, az adott viszonyok között azt 'nem tartja aggályosnak. Pap József dr. rámutatott arra, hogy a két ház jogköre a világháborúig mindig ugyanaz volt, csak az 1925 évi felsőházi 'törvény létesítette a két ház között a diszparitást.. Ezzel nem haladtunk ősi alkotmányunk visszaállítása felé, most kell tehát helyrehozni a mulasztást, leves az a felfogás, hogy a képviselőház inkább exponense"a nép-felsőbbségnek mint a felsőház. r.íinden nemzeti érdek,érték, óhaj, a nemzeti öntudat és a magyar géniusz ép ugy tükröződik vissza a felsőházban, mint a kénviselőházban. A kormányt elismerés illeti, hogy a felsőházat mferioris jogköréből ki akarja emelni s tekintélyét es politikai befolyását igy növelni akarja. Az egymás közötti összeütközéseket a két háznak kell kiegyenlíteni s nem lenne helyes, hagycsak egy ház állásfoglalása alapján a^masik ház figyelmenkivülhagyásaval keletkezhessek törvény. A javaslat második szakaszát elfogadja azzal, hogy az együttes üléseken a szavazás legyen titkos és hogy nem kell tekintettel lenni a két ház közötti szám-" széni egyenlőségre j mert a két ház együttvéve, mmt az országgyűlés szavaz és határoz. /Folyt.köv./ '