Napi Hírek, 1937. november/1

1937-11-13 [0405]

o- Ha/K §A Magyar Távirati Iroda Jelenti: A rádió vasárnap közvetíti a külföldi magyarság számára rövidhullámon Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter viaszlemezre vette beszédet, amely a következő.'- ^ • - Magyarország népe a jövő esztendőben készül megünnepelni a keresztény magyar államot megalapító és a magyar nemzet politikai atját századokra kijelölő első királyunk halálának kilencszázéves ro rd ul 5 j át. - A jubileumi év Küszöbén sok szó hangzott már el s egy év alatt Bog több fog elhangzani a szentistváni gondolatról és a benne' rejlő, értékes törtére ti tanulságokról. Természetes tehát, hogy amikor a rövidhullámú műsorszórás most megnyílt lehetőségét kihasználva először van módomban tengerentúli magyar testvéreimhez szólni, történetíróként én is azt a kérdést vetem fel. vájjon mily tanulságot meríthet a huszadik század világszerte szétszórtan élő magyarsága Szent István életmunkájából. Vájjon mily útmutatást találhatunk jövő magatartásunkra nézve az ő elgondolásaiban. - Szent István politikája a keletről Surópa szivébe sodródott és ott válságos helyzetbe került magyarság fennmaradásának biztosítására evégből a keleti magyar nép uj nyugati életforméinek kijelölésére irányult. .':«•• a A nemzet fennmaradásának biztos' tásat első királyunk i nyugi.ti müvelőá'ési közösségbe illeszkedő önálló magyar nemzeti művelődésben látta. Az uj életformát, az európai államrendszerbe szervesen beilleszkedő független magyar államban ismerte fel és valósította meg. Politikájának eredménye & Kárpát-medence es a bennelakó nép politikai,gazda sági , művelődési egységének megteremtése volt. - ijgysegbe foglalta, nemzetté sűrítette és ezáltal történeti tényezővé avatta a magyar népnek laza kapcsolatban egymás m 1lett elő csoportjait s ebbe az egységbe fogadta be azokat a ke éti és nyugati jövevényeket is, akik előtt - a gyéren lakott területeket benépesioendő országa kapuit kitárta. A üzent István kora óta magyar földre vándorolt bessenyok es kunok, horvátok és szerbek, románok s£ oroszok, németek és flamandok, franciák és vallonok, olaszok és spanyolok, a már régebben iit lakó tótokkal vagy szlovákokkal együtt a magyar társadalmi és gezdísáei élet kereteibe ille szkedtek, hü alattvalóivá lettek királyuknak, mrjd pb cíig ü magyarokkal egyenlő jogokat élvező munkás polgáraivá a modern ciígyar államnak. Részben mogmagyarosodva, részben nemzetiségüket megőrizve, mindnyájan beleolvadtak a magyar politikai és művelődési közösségbe. A magyarságot a török háborúk korában ért nagy vérveszteség nyomán azonban a nemzetiségek száma az újkorban túlságosan megnövekedett s egyreszUk e szomszédos országokból kiinduló magyarellenes agitáció hatása ala került. A legutóbbi világháború után ti nemzetek önrendelkezési jogának elvét egyoldalú információk alapján tévesen alkalmazó hatalmak ezek nagy részét közel háromásfélmillió magyarral együtt más államokhoz csatoltak. - ezeket a magyarokat rajtuk kívülálló tényezők, a hatalmi vi%onyok váltóztával érvényesülő politikai erők kényszeritetté'' idegen uralom alá. Más magyarok a legutóbbi száz év folyamán önként hagytál: el hazánk földjét, hogy más európai országokban avagy a tengerentúl keressenek boldogulást, ágy részüke t gazdasági okos, a megélhetés nenézs&ei, másodat kalandvágy és tudásszomj, ismét másokat a meggazdagodás reménye avagy különböző'természetű személyi okok csábitottók i degenbe, e lsősorban az Észak-Amerikai igyesült Államokban és mas a meri ka' országok vendégszerető földjére, ahol a munkának és megélhetésnek, az elhelyezkedésnek és érvényesülésnek, az ismeretszerzésnek és emelkedésnek kedvező lehetőségéi nyiltak meg előttük. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Folyt, öv./ KsKkci6