Napi Hírek, 1937. november/1
1937-11-12 [0405]
Ch Bl/Ln Genf. november 12. /Magyar Távirati Iroda/ A Journal de Geneve mai szamában "Magyarország és a kisantant^cim alatt vezércikket közöli - A dunai probléma már 15 év óta vajúdik - irja a lap. A báj orvoslása't e diplomácia a^egkalonfélébb tereken Kereste, de jgyeKQzcte megtört az egymásssl szembóallo népek akaratán, amely hol az 1919bon elért előnyök megtartásához , hol azok lerombolásához isagcszkodott. Pedig a orobléma megoldása kizárólag a dunevölgyi államok őszinte • békeekarásán múlik. -"Kánya külügyminiszternek a parlament külügyi bizottsága előtt mondott beszéde e ponton igen nagy jelentőségű, ^mert abban nyíltan Magyarország abbeli óhajának adott kifejezést, hogy létesíttessék nz összes államokra nézve elfogadható modus vivendi. Márpedig Kánya nem tünifi, rauló politikai irányzat embere, hanem az ellenzék résééről is megbecsült tekintély, aki, amidőm szót emel, az egész ,nemzet nevében beszél. Magyarország életbevágó érdeke, ha fel fegyverkezési jogegyenlőséget és az utódállamokban élő több milliós magyar kisebbség jogainak védelmét követeli. De amíg a jogegyenlőség elismerése körül nincs elvi ellentét, addig a kisantant államai a kisebbségi jogvédelem terén nem igen óhajtanok a békeszerződésekben foglalt kötelezettségeiken túlmenően külön garanciákat adni. Jugoszlávia és Csehország bizonyos engedményekre hajlandó lqnno ugyan, de Románia belpolitikai okok miatt makacsul megköti magát. Pop t kereskedelemügyi miniszter rendelete, hogy magánvállalatoknál az alkalmazottak 75 százaléka "tiszta román fajú" legyen, kinos benyomást keltett Genfben és megzavarta az egyébként kedvezően folyó tárgyalásokat. Pop érdemben azóta som változtatta meg kisebbségellenes magatartását, esek más formát adott neki. Most ugyanis sz iparkamarák utján igyekszik akciójának érvényt szerezni. - Nincs arról szó - fejeződik be a cikk -, hogy akár Magyarország, akár a kisantant állonMfcmódositsák a baráti hatalmaikhoz való viszonyukat, hanem csak arról, hogy Magyarország és k kisantant államainak egymáshoz való viszonyában enyhülés jöijön létre, aminek legelsősorbon az annyi megpróbáltatásnak kitett kisebbségek látnák hasznát. Egész Európa follélezzenek és csak .örvendene ez e téren kivánt megbékélésnek, amely mér régóta várat magára e —é
