Napi Hírek, 1937. november/1

1937-11-08 [0405]

o~ Ta/fc /Á képviselőház közjogi és igazgágügyi bizottságának 1. folyt./ Bokhardt Tibor nem fogadia el a Javaslatot. Teljesen egyetért R„ssaynak az indokolás tekintetében elöadétt gondolataival. Rámutat arra, hogy most nincs szé a felőnáz szervezeti kérdéseiről. Meg-állapit ja, hogy a jelenlegi felsőház nagyjából megfelel a várakozásoknak. Nem Kifogásolja az egyenjogúsítást, minthogy -oaga ás pártja nevében annakidején ehhez elvben hozzájárult? A teljes egyenjogúság valamivel több, miif amennyit a modern alkotmányos feilődés a felsőházaknak konoedálni szokott, A felsőházi jogkör kiterjesztése ugy szerepelt, mint a titkos választójog megaiásával kapcsolatos intézkedés. Mivel pedig a titkos választójog álta lános bevezetésében a nemzet erkölcsi integritásának mindenekfölött álló szempontját látja, hajlandó meghozni ezért az előnyért a felsőházi iogkör kiterjesztésében reilő áldozatot. A másik ok, araiért a felsőház egye^niogositasához elvben hozzájárult, az volt, Ijogy a közelmúltban uöy látszott, hogy meg kell küzdeni a diktaturás tör-o kvasekkel és ebből a szompontból a felsőházban nagyobb garanciát látott, mint egy . esetleges választási hangulatban létrejött pillanatnyi képviselőházi többség magatartásában. Az első szakasz azt mondja, hogy a felsőház jogköre azonos lesz a folt főrendiház jogkörével. Ebből azonban nem következik az, hogy mivel a főrendiháznak nem volt konfliktusa a kjpváselőházzal, ilyen eset a jövőben nem fordulhat elő. Feltétlenül szükséges, hogy a törvényhozási zsákutcát kiterüljük, mégpedig erre vonatkozóan maga a törvény tartalmazzam alkotmányos intézkedést. Hiszen a felsőház a javaslat mai konstrukciója szerint mindenmkormányt belekergethet abba

t hogy a képviselőházat feloszlassa* fia a felsőház nem fogadja el a képviselőház határozatát, három eset lehetséges: vagy elejti a képviselőház a maga határozatát, vagy fel kell oszlatni a képviselőnázat, vagy pedig törvénytelen eszközökkel el kell söpörni a felsőházat. Egyik megoldást sem óhajtja. *ehát az első szakaszt elfogadhatatlannak tart ja, Inditványt nem tesz, de minden észszerű megoldást elfogad. A felmerült indítványok közül lakatos Gyulsának azt javaslatát tartja legrokonszinvesebbnek, hogy a feloszlatct t képviselőház helyéré ülő képviselőház által elfogadott törvényjavaslatot törvénybe iktassák, hiszen ez lényegében ötszöri visszaküldés lehetőságét foglalja magában és az igy kialakuló nemzeti akarat elől nem lehet elzárkózni. Egy későbbi parlament a szükséghez képest úgyis megváltoztathatja a törvényt A javaslat nem egyenjogúságot, hanem egyoldalú túlsúlyt biztosit a felsőháznak. Márpedig ereamanyes törvényalkotás éá az állam életének eredményes szolgálata osakis az alkotmányos tanyezők egyensúlya alapján képzelhető el. Éppen ezért veszélyesnek tartja azt a lehetőséget, amelyet a törvényjavaslat a felsőház számbeli tuásulya tekintetében magában foglal. Kormányzati szempontból sem tartja délszerünek a felsőházi tagok szaporításának a lehet%égát nyitva fcagyni. Ezt limitálni kell az alsóház tagjainak számában. Hangsúlyozza, hogy felfogása szeriit nem technikai, hanem kétségtelenül politikai junktim áll fenn a választójog és a felsőház reformja k"zött. A felsőház megorősité se erösebb fék szerepét biztosítja. Mogálla-pit ja, hogy a törvényjavaslatnak az a kitétel* , hogy kibJJdetésfóncK napján lép életbe, éppen a junktim ellenkezőjét éri el. Mit ielent ez a javaslat a meghozandó választójogi törvény szempontjából? Az uj választójogi törvénytaz alsóház vagy megszavazza vagy nem. Előállhat az az eset, hogy ha az alsóház megszavazza is, a felsőház hcssau időn keresztül megakadályozza ennek törvényerőre emelkedését. * .